Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

5 ELŐSZÓ Az utolsó évtized eseményei lényeges változásokat idéztek elő a jogélet területén. Mind több és több jogszabály látott napvilágot, melyek az élet változásaihoz és szükségleteihez igazodva mélyrehatóan módosították mind az anyagi, mind az alaki jogot. Nem maradtak érintetlenül a cégjog szabályai sem. A cégjog keretébe tartozó szűkebb cégbejegyzési eljárás már a múltban sem tartozott a tételes jogilag kimerítően szabályozott eljárások közé. Évtizedek bírói gyakorlata fokról-fokra töltötte ki a hézagokat és adott egységes magyarázatot a sokszor szűkszavú vagy nem szerencsés szövegezésű és ennek folytán vitatható tartalmú jogszabályoknak. Az ily módon egyre inkább gyarapodó bírói gyakorlat, — eltekintve a szaklapokban szétszórtan megjelent ismertetésektől, — inkább csak a közvetlenül érdekelt felek számára vált esetenként ismeretessé, de egységes szerkezetbe foglaltan ezideig még nem tétetett közkinccsé. Másrészről az utolsó években számos a cégjogot és ezen belül a szorosabb értelemben vett cégbejegyzési eljárást közvetlenül is érintő jogszabály jelent meg, melyeknek ismeretét senkisem nélkülözheti, aki a bejegyzett kereskedelmi vállalatok cégügyeiben hivatásszerűen jár el és intézkedik. A háború alatt egyre inkább mélypontra került gazdasági életnek újbóli fellendülése újabb és újabb vállalatok létesülésében és a régi vállalatok újraszervezésében is jelentkezett. A bejegyzett itt. bejegyzendő cégek esetében az alapítás és szervezkedés megfelelő cégbírósági eljárás folyamatba tételét is szükségessé tette. A cégügyek iránt megnyilvánult fokozottabb érdeklődést azonban a könyvpiac — annak folytán, hogy az eddig megjelent gyakorlati kézikönyvek elfogytak, — kielégíteni nem tudta. Részben a cégbejegyzési eljárás időközi módosulásai, másrészről az a körülmény, hogy a cégbejegyzési eljárás tennivalóit tárgyazó művek a kereskedelmi forgalomban kifogytak, s az a több oldalról megnyilvánult kívánság olyan mű közreadására, amely nem csupán az eljárást, hanem a jogforrásokat, ül. a kialakult bírói gyakorlatot is tartalmazza, indította a szerzőket a jelen mű kiadására. Az eredeti terv szerint mintatárat is kívántunk adni, csakhamar kiderült azonban, hogy az előszabott keretben ez csak a gyakorlat csonka közlése mellett lehetséges. Ezúttal eltekintettünk tehát a mintatár közreadásától, annál is inkább, mert a cégbejegyzési eljárásban — a szövetkezetet kivéve, — ma már az ügyvédi képviselet általánosságban kötelező s így súlyát vesztette a főleg nem jogász közönség számára szánt mintatárak kiadásának a jelentősége. A gyakorlati kívánalmakhoz kéfiest azonban a szerzők tervbe vették kifejezetten irat mintatárat tartalmazó s a jelen mű függelékeként használható gyűjtemény kiadását. Az eddig megjelent kézikönyvek jól bevált és lényegében a törvényen alapuló rendszerét követve a bevezetésben adtuk az általános tudnivaló-