Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

6 kat, majd részenként az egyéni és társas cégekkel, végül külön részben a fióktelepekkel kapcsolatos tudnivalókat. Az egyes részek tartalmi beosztását a vonatkozó rész címe alatt közölt tartalom mutató jelzi. Hangsúlyozzuk, hogy könyvünk a cégjognak csak a cégek első bejegyzésével, a fennállásuk alatti leggyakoribb változásoknak és a cég megszűnésének bejegyzésével kapcsolatos részeit öleli fel s ennek megfelelően könyvünk kizárólag eljárásjogi könyv. Ehhez képest elsősorban az eljárásjogi szabályok és joggyakorlat ismertetésére helyeztünk súlyt. Ámde igen sok esetben nehéz, sőt lehetetlen volt az alaki jogszabályokkal szervesen összefonódott anyagi jogszabályok szétválasztása. Abban a mértékben tehát, ahogy a kapcsolatos anyagi jogszabályra vagy annak helyes értelmére az utalás a cégbíróság gyakorlatában szükségessé vált, — a jelen munka kiterjeszkedik a vonatkozó anyagi jogszabály és gyakorlat ismertetésére is. A szószerini közölt bírói határozatokat a nagyobb áttekinthetőség céljából, a szövegből kiugróan, apróbb betűkkel hoztuk és a hivatkozás megkönnyítése végett mindegyiket erősebb betűvel szedett folytatólagos számmal láttuk el. Ahol a gyakorlat ingadozó, ott közöltük az ellentétes bírói gyakorlatot is. A bírói határozatok után zárójelbe tett jelzés és szám az elvi tételt kimondó magyar Kúria ül. budapesti ítélőtábla ügyszámát, a „Cg" jelzés melletti szám — egyes külön jelzett esetektől eltekintve, — a budapesti törvényszék mint cégbíróság ügyiratának számát jelzi. Ahol a közölt határozat után szám jelzés nincsen, ott a következő sorszám alatt közölt felsőbírói döntés nyújt tájékoztatást az előző bírói határozat ügyszámáról. A határozatokat tárgykörük és nem a cégek neme szerint csoportosítottuk. Sok esetben előfordul ugyanis, hogy a felsőbíróság által kimondott elv (cégvalódiság, stb.) általános érvényű és nem lett volna indokolt az elvet az egyéni cégnél felsőbírói határozat közlése nélkül ismertetni s ugyanazt az elvet például részvénytársaság ügyében hozott határozatnak a részvénytársasági részben történt közlése kapcsán újólag .ismertetni. Ebből az okból pl. a cégszövegre vonatkozó bírói gyakorlat legbőségesebb az egyéni cégnél, ahol értelemszerűen nemcsak egyéni, hanem társas cégek ügyében hozott felsőbírói gyakorlat is közlésre talált. Viszont a csupán a kereskedelmi társaságok cégszövegébe felvehető „magyar", „hazai", „országos" stb. toldatra vonatkozó bírói gyakorlat a korlátolt felelősségű társaság fejezetében található meg. Könyvünk megírásánál forrásmunkául szolgált részünkre: Vályi: Magyar Cégjog, Biber—Glatz—Timon: Gyakorlati Útmutató Cégbejegyzési Ügyekben, Baltay—Gyulai: Cégjogi Útmutató, Sándorffy: A Részvényjog bírói gyakorlata I—//. kötet, Lőw: A Korlátolt Felelősségű Társaság és Csendes Társaság Törvényének Magyarázata, Nizsalovszky—Szende: Hitel jog I—//. kötet. Abban a reményben bocsátjuk útjára munkánkat, hogy szerény erőnkkel segítségére lehettünk azoknak, akik akár mint jogkeresők, akár mint jogszolgáltatók a cégbírósággal kapcsolatban vannak. Budapest, 1947. évi február hó 15. napján. A SZERZŐK.