Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

Egyéni cég 27 a közönség körében még nem is vált megszokottá ós ha a „kötezövő" szó számtalan eddig bejegyzett cég szövegében is szerepel, a felhívott miniszteri rendelet rendelkezése folytán az üzlet közelebbi megjelölésére folyamodó csakis „gépi hurkoló" szót használhat és ezért — a törvényes rendelettel ellenkező — „kötszovő" toldattal való céghasználat meg nem engedhető. Neon jöhet figyelembe az a körülmény sem, hogy folyamodó cégét féléve már a szóbanforgó toldattal ismerik. (Bp. T. P. VI. 11.533/1937/5., Cg. 39.430. sz. ü.) 45. A bejegyezni kért „Kaszab Andor és társai zálogházi becsüsök értékesítő helye* cégszövegben a ,,zálogházi becsüsök értékesítő helye" azt a látszatot keltheti, hogy a folyamodók üzlete a zálogházi intézménnyel szerves kapcsolatban van, holott a folyamodók a bejegyzési kérvényhez csatolt iparigazolvány szerint zálogházi becsűsi minőségükre és ki nem váltott zálogházi tárgyakkal történő kereskedésre utalás nélkül szereztek hangszer, ékszer, óra, műtárgy, régiség és más árukkal folytatott kiskereskedő ipar gyakorlására iparigazolványt. Ily körülmények között a hangzatosságánál fogva félreértésre vezethető cégtoldat bejegyzését megtagadó végzést helyben kellett hagyni. (Bp. T. P. VI. 2842/1930/4., Cg. 31.863 sz. ü.) 46. A „várostelepítés" kifejezésnek szószerinti és így mindenki által felismerhető értelme fedi annak az üzleti tevékenységnek körét, amelyet a társasági szerződés a vállalat tárgyaként meghatározott. hogy a törzstőke minimális összegét tekintve a cégszöveg (Városlelepüő korlátolt Magáévá tette a magyar Kúria a másodbíróságnak azt a jogi álláspontját, felelősségű társaság) a vállalat tényleges üzleti viszonyainak meg nem felel, hangzatos és megtévesztő, következőleg a cégvajódiság elvét sérti. (Kp. Pk. IV. 2226/1933/7., Nyíregyházi tszék Ct. 1098. s*. ü.) Cégszabatosság. A cégszabatosság elve megkívánja, hogy a választott cégszöveg mind a magyar nyelv, mind a magyar helyesírás szempontjából kifogástalan legyen. A 4022/1890. 1. M. sz. r. értelmében a cégbiztosnak megküldött cégkivonatokban a bejegyzett cégszöveg minden szavára, sőt betűjére és egyéb írásjeleire is a legnagyobb gondot kell fordítani, amiből következik, hogy a cég szövege mind a cégjegyzékbe, mind pedig a cégkivonatba az alapszabályokban, illetve társasági szerződésben megállapított cégszöveggel egyezően vezetendő be. Tapasztalat szerint a cégek igen gyakran a legkülönbözőbb módon írják le cégszövegüket beadványaikban, a bíróság ilyenkor az alapszabályoknak ill. társasági szerződésnek a cégszöveget tartalmazó szakasza írásmódját veszi irányadónak. Nem felel meg a magyar helyesírás szabályainak a csupa nagy betűkből álló cégszöveg, amely egyébként sem jegyezhető be a folyó kézírással vezetett cégjegyzékbe. 47. A korlátolt felelősségű társaság a cégének szövegét úgy a beadványaiban, mint a társasági szerződésben és pótszerződésben is idéző jel közé tette akkor amikor azt mint egy mondatnak vagy szövegnek részét használja. Az azonban egy beadványában, sőt a címpéldányában sem fordul elő, hogy a cégszöveget önállóan, más szövegtől külön használva is idéző jel közé tette volna Már ezekből kétségtelen, hogy a társaság a cégszövegét csak a mondat vagy szöveg többi részétől való megkülönböztetése végett tette idéző jel közé. De nyilvánvaló ez abból is, hogy cégszövegének idéző jel nélkül történt be-