Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

106 Korlátolt felelősségű társaság számolás bejegyzésével egyidejűleg a már bejegyzett cégvezetőket töröl­tetni kell s a felszámolási eljárásban új cégvezető kirenctelésének sincsen helye. A felszámolás bejegyzése után a felszámolók felhívják a feloszló tár­saság hitelezőit, hogy követeléseiket hat hónapon belül jelentsék be. Ezt a felhívást a hivatalos lapban és ha a társasági hirdetmények közzététe­lére más lapok vannak kijelölve, azokban is legalább egyszer közzé kell tenni. A társaság könyveiből kitudható vagy egyébként ismert hitelezőket ajánlott levélben egyenként is fel kell hívni. Ennek a kötelességüknek teljesítésére a cégbíróság a felszámolókat pénzbírsággal szoríthatja (92. §.). A vagyont csak a most említett felhívás közzétételétől hat hó elteltével lehet a tagok között a valóságban felosztani (95. §. 2. bek.). A végső elszámolás jóváhagyása éis közzététele után — a hirdetmény közzétételét igazoló lappéldány (ok) és a hitelezőkhöz intézett ajánlott levelek feladá­sát igazoló postai feladóvevények csatolása mellett — a felszámolók a cégbíróságnak bejelentik a cég megszűnését és kérik annak bejegyzését. A megszűnt társaság könyveit és iratait a cégbíróságtól kijelölt megbíz­ható helyen 10 évig meg kell őrizni (98. §.). E célból a társaságnak oly személyt kell javaslatba hozni, aki erre vállalkozik. Ha a cég törlése után kitűnik, hogy a társaságnak felosztás alá nem került vagyona van, a cégbíróság hivatalból a felszámolás folytatását ren­deli el és azzal az addigi felszámolókat bízza meg, vagy új felszámolókat rendel ki (98. §. ut. bek.). Reaktiválás. A társaság továbbfolytatását (reaktiválás) elhatározhatja a taggyűlés, amennyiben a csőd kényszeregyességgel vagy a közadós kérésére (Cs. T. 16G. §.) szűnik meg. Ugyanez áll abban az esetben, ha a taggyűlés a fel­számolást egyesülés vagy a társasági vagyonnak egészben elidegenítése céljából határozta el és e célok megvalósítása meghiúsul (82. §.). A bírói gyakorlat ezen túlmenően más esetekben is megengedi a reaktiválást, feltéve ha a társaság a részvénytársaságokkal szemben ilyen esetben meg­kívánt feltételek (valamennyi tag részvételével tartott taggyűlésen hozott egyhangú határozat, a törzstőke hiánytalan meglétét igazoló hites könyv­vizsgálói jelentés, valamennyi ismert hitelezőnek hites könyvvizsgálótól összeállított jegyzéke, a hitelezőknek a társaság továbbfolytatásához hozzájáruló hitelesített aláírással ellátott nyilatkozata) fennforgását igazolja. A társaság továbbfolytatását az ügyvezetők kötelesek a cégbíró­ságnak bejegyzés végett bejelenteni és a felszámolás megszűnésének, a felszámolásra utaló toldat, valamint a felszámolók törlésének bejegyzését, végül az új ügyvezetők bejegyzéséit kérelmezni. 235. Igaz ugyan, hogy az 1941. évi szeptember hó 12. napján felvett, a fel­számolást elhatározó taggyűlési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a felszámolás oka egyedül az lett volna, hogy á társasági vagyont egészben elidegenítsék, sőt ezzel ellentétben az ügyvezető azt adta elő, hogy a vállalat különböző okok miatt nem fejthetett ki olyan mérvű üzleti tevékenységet, amely biztosítaná a hozzá­fűzött reményekéit és ez okból javasolja a társaságnak felszámolás útján leendő feloszlatását, ennek ellenére az ítélőtábla jogi álláspontja szerint a felszámolás megszüntetésének jogi akadálya nincsen, figyelemmel arra, hogy az összes tagok egyhangúlag hoztak ilyen tartalmú határozatot, a hites könyvvizsgálónak d) alatti

Next

/
Thumbnails
Contents