Mátéffy József - Bede Béla (szerk.): A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata (Budapest, [1947])

107 Korlátolt felelősségű társaság jelentéséből pedig megállapítható, hogy a társaságnak a könyvekből kitűnően semmiféle tartozása nincsen s a társaság törzstőkéje hiánytalanul megvan. Az 1930. évi V. tc. 82. §-a utolsó bekezdésében foglalt esetekben elhatározhatja a taggyűlés a társaság továbbfolytatását — amennyiben a határozatképes taggyűlés a társasági szerződésben megállapított szavazattöbbséggel ily tartalmú határozatot meghozza. Tiltó törvényes rendelkezés hiányában az összes tagok jelenlétében tartott taggyűlésen, az összes tagok egyhangú határozatával elhatározhatják a társaság folytatását, különösen akkor, midőn a tlársaságnak hitelezője nincsen s a hites könyvvizsgáló jelentése szerint a társaság törzstőkéje érintetlenül meg van. (Bp. T. P. VI. 9764/1942/13., Cg. 40.878. sz. ü.) Átalakulás más céggé. A korlátolt felelősségű társaság csak egyéni céggé alakulhat át. Nevezetesen a törvény 16. §-a szerint, ha a tagok száma egy tagra csökken, a bíróság felhívja ezt a tagot, hogy három hónapon belül új tagot jelentsen be vagy kérje a társaságnak egyéni cégként bejegyzését. Ha a felhívás eredménytelen, a bíróság a társaságot nem peres úton hivatalból megszünteti. Mivel itt a törvény szóhasználata szerint nem feloszlatásról, hanem hivatalbóli megszüntetésről van szó, ilyenkor a felszámolás elmarad. Egyéni céggé átalakulás esetén a kft. iparjogosítványának visszamutatását igazolni kell és be kell mutatni az egyéni cég birtokosának az azonos vállalati tárgyú ipar jogosítvány át. Ha egyéni cég, közkereseti vagy betéti társaság, korlátolt felelősségű társasággá kíván átalakulni, akkor e minőségét — a korábbi minőség megszűnésének egyidejű bejegyeztetése mellett, — be kell jegyeztetni. III. Törlés. Kérelemre törli a cégbíróság a korlátolt felelősségíí társaságot a felszámolási eljárás befejezésével (98. §.) és a más társaságba felszámolás mellőzésével történt beolvadás esetében (101. §.). Hivatalból törli a társaságot az 1927. évi III. tc. feltételeinek fennforgása esetén. (Lásd I. sz. függelék I. 236. A törvényszék az előterjesztésnek azon okból nem adott helyt, mert álláspontja szerint az 1927. évi III. tc. rendelkezése alapján a cég hivatalból törlése iránt az eljárás csak akkor indítható meg, ha a valóságban megszűnt cégnek a fennálló szabályok szerint szükséges bejelentését és a cég szabályszerű felszámolását a K. T. értelmében kiróható bírsággal niem lehet kényszeríteni. Emellett való ugyan, hogy a cégbíróság céJszerűségi okokból és nem, kis mérvben közérdekből és különösen azon okból, mert egyes cégeknél az igazgatóság tagjai a közgyűlés összehívási és a felszámolás kimondatása iránti kötelezettségének hibáikon kívül eleget tenni nem tudtak, segédkezet nyújtott a múltban oly régi már megszűnt cégnek a cégjegyzékből való törlésére, amelynél az igazgatóság ismert tagjai igazolták, hogy a közgyűlés összehívása útján sem tudnak feloszló határozatot produkálni és emellett bejelentették a cég valóságos megszűnését és hogy a társaságnak vagyona nincs, vagyonfelosztás a hitelezők és az adóhatóságok hátrányára nem történt A jelenleg már rendezettebb viszonyok közé jutott cégekkel szemben ezen könnyítés azonban már nem folytatható, különösen nem az ujabbi időben 1938. év folyamán alakult társasággal szemben, mint amilyen a felfolyamodó cég. A jelen esetben, amikor a társaságnak két ismert helyen tartózkodó és