Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
79 képest elővételi joggal bírnak, az elsőbíróság végzésében foglalt helyes megállapítás szerűit nem a tervezetből vétetett át, hanem a részvényesek számára az alapszabályokban biztosíttatott. Ez tehát nem oly szerzett jog, mely a részvényeseket az alapszabályokon kívül álló valamely magánjogi címen illetné és amely ekként alapszabálymódosítás tárgya nem lehetne. Az az alapszabálymódosítás pedig, melyet a K. T. 179. g-anak végpontja nem tilt, a többségi éhnél fogva alapszabályszerü módon elhatározható akkor is, ha az a részvényeseknek az alapszabályokban eddig biztosított jogait korlátozza, annál is inkább, mert nincs oly törvényes intézkedés, mely a részvényesek elővételi jogának korlátozását eltiltaná. Ezért az alapszabályok 9. §-ának oly módosítása, mely a kibocsátás idején létező részvénybirtokosoknak elővételi jogát az új kibocsátású részvények felére korlátozta, törvénybe és alapszabályokba nem ütközik. Mindazonáltal helyesen semmisítette meg az elsőbíróság a közgyűlésnek az alapszabályok 9. §-ának módosítására vonatkozó határozatát ; mert a közgyűlési meghívóban, a határozat tárgya gyanánt, «az alapszabályok 9. §-ának módosítása, illetőleg átszövegezése» volt megjelölve ; ezzel azonban nem volt megjelölve, hogy a közgyűlésnek mily irányban kell dönteni. Minthogy pedig oly nagyjelentőségű határozatra nézve, mint a részvényeseket megillető elővételi jog korlátozása, szükséges, hogy a részvényesek tisztában legyenek azzal, hogy az alapszabálymódosításnak épen e jog korlátozása lesz a tárgya és a 9. §. módosítása nem irányul valamely lényegtelen alakiság módosítására ; ennélfogva a közgyűlés tárgyának a meghívóban a fent körülírt módon való megjelölése nem felel meg a K. T. 177. §-ának ; és minthogy a közgyűlés csak a szabályszerűen hirdetett tárgyak felett határozhat : a nem szabályszerűen közzétett tárgy felett hozott határozat helyesen semmisíttetett meg. (Bp. T. 9212/1921.) Elővételi jognál egyes részvényesek kijátszása. Azon további kérdés elbírálásánál, hogy a 3oo,ooo K alaptőke 3 millió K-ra felemelésének közgyűlés által elhatározott az a módja, amely szerint a kibocsátás alá kerülő új részvényekből minden részvényest 100 drb. régi részvényig részvényenkint 9 darab új részvényre, 100 drb. régi részvényen felül pedig részvényenkint csak két új részvény illeti meg 200 K névértékben elővételi jog : sérti-e a 100-nál több részvénnyel egyedül bíró felperesnek részvényesi jogait, — abból kell kiindulni, hogy, felperest kivéve, a többi részvényes az elővételi jog gyakorlásával a társasági vagyonban való részesedésének addigi arányát megóvhatta, ellenben felperes annak következtében, hogy a nem vitás tényállás szerin* 5o6 drb. részvénye után csak 1712 darab új részvényre gyakorolhatott elővételi jogot, míg darabonkint 3o.ooo koronánál nagyobb belértéket képviselő 2842 darab új részvény tőle elvonatott, a többi részvényessel szemben abban a hátrányban részesült, hogy a társasági vagyonban 1/3-ad rész arányban való addigi részesedése 1/7-re csökkent és ezzel a társasági vagyonban való részesedésének jelentékeny hányadától a többi részvényes előnyére indokolatlanul megfosztatott. Az egyik részvényesnek a többivel szemben ily vagyoni hátránnyal való sujtása a felebbezési bíróság helyes okfejtésének me lően kétségtelenül sérti ennek a K. T. i63. §-a értelmében a társasági vagyonban aránylagos részesedéséhez való jogát. Súlytalan ezzel szemben az alperesnek az az érvelése, hogy az alaptőkefelemelés az alperes részvénytársaság üzletének menetére és vagyongyarapodására kedvező hatással volt, mert a felperes károsodása ebben az esetben még szembeötlőbb. (Kúria 5423/1925.)
