Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

80 Alapszabálybeli nyereség felosztó rendelkezéstől a közgyűlés nem térhet el. Alapszabályellenes nyereségfelosztás. Túlságos tartalékolás. JJj számlára való átvitel. Háború hatásai. Az alapszabály szerint a társaság az elfogadott mérleg alapján kimutatott tiszta nyereség 5 °/o-át, ha a közgyűlés az igazgatóság ajánlata alapján nagyobb összeget nem állapítana meg, a tartalékalap gyarapítására fordítani köteles: a megmaradó felesleg a részvényesek közölt, mint osztalék felosztandó. Hogy a nyereség részben, még pedig annak legalább 5 o/0-a a tartalékalap gyarapítására fordítandó, a fennmaradó — tehát a tartalékalap gyarapítására nem fordított összeg, — pedig a részvényesek között elosztandó, kötelező, parancsoló rendelkezés. Már pedig amennyiben a társasági alapszabályok ekként intézkednek, a közgyűlésnek habár a K, T. 179. §-a szerint a nyereség felosztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, valamely tag ellenzése esetén, többségi határozattal nem áll jogában a jövedelem felett ettől eltérően intézkedni- (Ezt a jogelvet mondotta ki a kir. Kúria már a 43/1877., 888/1896., 962/904., Ő07/ 006. számú határozataiban, és a Polgári Jogi Határozatok Tárába felvett 1312/906. számú elvi határozatában is.) Nincs ezzel ellentétben az, hogy érvényesnek ismertessék el olyan kisebb összegnek uj számlára való átvitele, mely akként, hogy az osztalék részvényenként kerek összeget tegyen ki, fel nem osztható és magában véve oly csekély, hogy annak feloszlása nem is áll a részvényesek érdekében. A jelen esetben azonban emez utóbbi esetről sem lehet szó. A ténymegállapítás szerint valódi közgyűlési jegyzőkönyv szerint ugyanis 53.291 K 4 9 fillér rendeltetett új számlára átvitetni, már pedig ez az összeg egy 1,200:000 K alaptőkével rendelkező rt.-nál ilyen kisebb összegnek, melynek felosztása a részvényesek érdekében nem áll, nem tekinthető. Alperes az az érvelése, hogy egyrészt ennél a pénzintézetnél már az előző években szokásos volt nagyobb öszszegnek új számlára való átvitele, másrészt ezt az átvitelt a háború okozta gazdasági bizonytalanság indokolta, végül pedig, hogy a nyereségnek ily módon való felosztása ez évben általános kereskedelmi szokás volt, sem helytálló. A részvényesek a társaság ügyeinek intézésében ugyan csak a maguk összességében, mint közgyűlés vehetnek részt, és a többség határozatának a kisebbség alá van vetve, azonban ennek a többségi akaratnak korlátja a törvény vonatkozó rendelkezései és a társaság alapszabályai. Az alapszabályok mindaddig, amíg kifejezetten megváltoztatva nincsenek, az egyes részvényeseknek jogviszonyát a társasággal szemben kötelező alakban határozzák meg, az alapszabályok rendelkezései alkotják a törvény intézkedésein felül, annak a kötelmi jogviszonynak a tartalmát, mely az egyes részvényes és a társaság, mint önálló jogi személy között a részvényesi minőségből kifolyólag fennáll. Kösctkezőleg ennek a kétoldalú kötelmi jogviszonynak a tartalma csak a K. T.-ben előírt módon változtatható meg, és ettől a közgyűlés többsége nem térhet el. Ezt fejezi ki a K. T. 174. §-a, mikor akként rendelkezik, hogy minden egyes részvényest kereseti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Ilyen körülmények között arra, hogy a múltban minden részvényes hozzájárulásával a közgyűlés az alapszabályok rendelkezésétől a nyereség esetenként történt felosztásánál eltért, az alperes sikerrel nem hivatkozhatik; mert abból, hogy az egyes részvényesek a múltban esetről-esetre lemondottak az őket az alapszabá-