Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

71 óta i és 1/4 év telt el, az meghiúsultnak is tekintendő. A meghiúsult alaptökeemelés céljából kibocsátott részvényekre tényleg befizetett összeg a részvenyaláíróknak visszaadandó, ha a tőkefelemelés egészben sikerre nem vezetett, hacsak ebbeli igényéről az aláíró le nem mondott. (Bp. Tsz. 40093/192 1.) Részvényjegyzésnél jutalék számítása. A kir. ítélőtábla elfogadta az elsőbíróságnak azt a ténymegállapítását, hogy az igazgatóság az uj részvények kibocsátási árát 1200 K-ban állapította meg s hogy a felperes az általa jegyzett részvényekért darabonként 1200 koronát fizetett s ugyancsak az elsőbíróság által kihallgatott két tanú vallomása alapján azt is megállapítja, hogy a részvények ára a részvényjegyzési íveken is 1200 koronában volt feltüntetve. Ily tényállás mellett, arra való tekintettel, hogy a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes tudott az alperes igazgatóságának arról a határozatáról, mely szerint a részvényekre befizetett 1200 koronából 200 K jutalékra fordíttatik. a kir. ítélőtábla nézete szerint az alperes a felperes által a részvények ára fejében befizetett egész összegért felel. (Bp. T. 752/1922.) Részvények kezelési letétbe helyezése. Letéteményes bank elővételi joggyako rlásmulasztása. Alperes N. Pénzváltó B. T. az értékpapírokat kezelés véget vette őrizetbe. Az ily minősített őrizeJbevételből kifolyóan azonban az a kötelezettség hárul a letétet kezelő pénzintézetre, bankra, hogy ő köteles a papírokhoz kapcsolódó és a letevő tetszésétől függően gyakorolható jogok keletkezéséről, a oryakorlás lehetőségének megnyíltáról a letevőt értesíteni, anynyival inkább, mert a közönséges élettapasztalat szerint a papírokkal üzletszerűen és nagyobb tömegekben foglalkozó letéteményes pénzintézet, illetve bank. ezen üzletszerű foglalkozásánál fogva eme lehetőségekről inkább bir tudomással és a letevő magánosok épen ezen szakbeli biztosabb értesülés elnyerése érdekében helyezik az u. n. kezelési letétbe papírjaikat. Ezekből pedis" okszerűen következik az, hoíry abban az esetben, ha a letéteményes bank vasrv pénzintézet az említett értesítést elmulasztja és emiatt a letevő elesik attól a lehetőségtől, hogy a papírokra vonatkozó elővételi jogát gyakorolhassa, a letéteményes szerződési kötelezettségének elmulasztása, folyományaképpen megbízójának vairvonjoíri felelősséggel tartozik. Ez a felelősség azonban a vitás jegeset szempontjából már más tartalmú a szerint, amint a letéteményes alperes az elővételi jog megnyíltának a megbízó előtt elhallgatásával felperesnek nála kezelésben volt régi részvényei alapján gyakorolható elővételi jo?ot a maga részére gyakorolta, vagyis, hojrv az újonnan alakított rt. által az alapító anya rt. részvényeseinek nyújtani kívánt annak az előnynek kihasználásával, hogy a régi részvényesek az újonnan alapított rt. részvényeit a meghatározott számarányban mérsékelt összeg fizetése ellenében megszerezhetik, az új rt.-nak szóbanforgó részvényeit a maga részére megszerezte ava?y ezt mecr nem tette. Amennyiben uevanis a letéteményes bank vasrv pénzintézet ezen új részvényeket a maga részére az elővételi jo? gyakorlása utján megszerezte, imiként ennek fennforgását a felperes e perben állítja is. abban, az esetben a letéteményes bank. vagy pénzintézet ezen új részvényeket, a letevőnek kiadni tartozik azon összeérek és ezek kamatainak megfizetése ellenében, amelv összesrekbe a megszerzés a letéteményesnek került : sőt az esetben, ha a letéteményes időközben tudomást szerzett arról, hogy a letevő az elővételi jogot maga akarná gyakorolni, ugy azon címen, hogy a letétemé-