Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

72 nyes oly jogot gyakorolt, amelyet a letevő jogán meg nem szerzett, mint rosszhiszemű vagyonkezelő, a későbbi alaptőkefelemelésekkel kapcsolatosan vehető volt részvényekkel egyenlő minőségű részvényeket is szolgáltatni köteles. (Kúria 7082/1923.) Részvényesi jog egyenlősége az osztalékjogban is fennáll. Az évi mérlegnek a felosztandó nyereségre vonatkozó s az évi osztalékra is befolyással bíró adata a valóságot nem fedi, mert az alperes igazgatósága az említett közgyűlést megelőző időben az 19*9és 1920. évi osztalékokra egyes részvényeseknek évenkint és részvény enkint 36. jug. K előleget s így a felperesi állítás szerint a közgyűlésen 36 magyar K-ban megállapított évi osztalék értékénél nagyobb értéket adott s ennek dacára ezt az értéktöbbletet a zárszámadásokba és az évi mérlegbe fel nem vette és a felosztandó nyereséghez hozzá nem számította s így a felosztandó nyereség összegét a tényleg elért nyereségnél kisebb összegben állapította meg, ami az évi osztalék összegének megállapítására is befolyással bír és ezzel összefügg : ennélfogva a keresetben a jelzett évekre vonatkozó mérleg megállapítása tárgyában hozott közgyűlési határozat is megtámadhatónak veendő. A kérdéses közgyűlésnek az évi mérleg megállapítása körül követett, fentebb jelzett eljárása és az a körülmény, hogy a közgyűlés a fentebb említett előleg többletértékének az illető részvényesek által visszatérítése iránt nem intézkedett, az évi osztalékot évi 36 magyar K-ban megállapító kérdéses közgyűlési határozatnak érvényében fennmaradása esetében azzal a következménnyel járna, hogy azok a részvényesek. így a felperes is. akik előleget nem kaptak, évi osztalék fejében részvényenkint csak 36 ju?. Knál kisebb értékkel biró 36 magyar K-t kapnának, ami pedig a részvényesi jog egyenlőségének elvébe s így törvénybe ütköznék, a per megfelelő elbírálhatása céljából szükséges a tényállásnak abban az irányban is kiderítése és megállapítása, hogy hány részvényt bocsátott ki az alperes ? mely részvényesek és hány részvény után kaptak a szóban forgó 1919. és 1920. évi osztalékokra részvényenkint 36 jug. K-t előlegül ? ez az előlegadás az illető évi részvényszelvények beszolgáltatása ellenében történt-e ? az adott előlegösszeg, annak kiszlogáltatásakor 36 magyar koronának ugyanakkori értékénél nagyobb értéket képviselt-e ? s ha igen, mennyivel nagyobb értéket képviselt az, hogy továbbá az alperesi igazgatóság a kérdéses közgyűlésnek tett-e a 36 jug. koronás előlegek kiszolgáltatásáról és azoknak 36 magyar korona értékénél esetleg nagyobb értékéről jelentést és hogy ez az értéktöbblet, ha ilyen tényleg fennforgott, az alperesi részvénytársaság cselekvő vagyonához hozzászámíttatott és az évi mérleg és ezzel kapcsolatosan a felosztandó nyereség összege annak figyelembe vételével állapíttatott-e meg ? valamint hogy az évi osztalék annak számbavételével határoztatott-e meg vagy nem? (Kúria 383/1924.) Uj részvények átengedése nemrészvényeseknek. Amennyiben az alaptőkeemelés alkalmával kibocsátott és a régi részvényesek egyetemétől elvont új részvények más személyeknek oly árban engedtetnek át, amely ár az egyes részvénynek az alaptőkeemelés folytán álló belértékének megfelel : ez a régi részvényesre nem lehet ugyan sérelmes, mert, habár ily esetben az összes részvények számának reá eső hányada kisebbedik, mégis a társasági vagyon annyira gyarapodik, hogy az ő kisebb hányadának értéke ugyanaz marad ; ha azonban a régi részvénye-