Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

65 osztás alá kerülő tiszta haszonból a maga részét követelhesse. A rt törvény- és alapszabályszerü eljárása mellett pedig a felperes azt a jogot, hogy az ő régebbi részvényei az új részvényeseknél nagyobb mértékben teljesített kötelezettsége kárpótlásaképpen az ujaknál nagyobb jogokban részesüljenek, tehát elsőbbségi részvények jellegével ruháztassanak fel, nem a törvény útján, hanem csak a társasági alapszabályok alakszerű megváltoztatása áital igényelheti. (Pancsovai Tsz. 3345/1900., Temesvári T. 981/1910. hh.) A K. T. 174. §-a szerint az egyes részvényest a közgyűlési határozat ellen kereseti jog csak olyan esetekben illeti, amikor a közgyűlés határozata a törvénnyel vagy az alapszabállyal ellenkezik. A közgyűlésnek az alaptőke felemelésére vonatkozó megtámadott határozata pedig sem a törvényekkel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik. Az a körülmény, hogy valamely határozat, akár a társaságra magára, akár egyes részvényesre nézve káros, avagy hasznos-e, a K. T. 174. §-a alapján megindított megtámadási perben elbírálás tárgyát nem képezheti. (Kúria 766/1910.) A részvények birtokosa elővételi jogúval akkor is élhet, ha a részvénykönyvbe bevezetve nincs. Alperes kétségbe nem vonta, hogy felperes a rt. által kibocsátott s a per folyama alatt bírói letétbe is helyezett, négy darab, névre szóló részvénynek a jogosított hátirata szerint igazolt birtokosa. Felperes, mint a hátirattal reá átruházott részvények birtokosa, alperes rt. áital részvénytőke felemelésével kapcsolatban kibocsátandó új részvényekből a birtokában levő négy drb. részvény alapján a határozatnak megfelelően kétkét részvény után egy-egy uj részvény jegyzésével a részvényesek részére biztosított elővételi jogát kívánta gyakorolni. Alperes felperesnek ezt a jogát el nem ismeri, mert felperes a társaság részvénykönyvébe, amint ezt a K. T. 173. §-a megkívánja, de a közgyűlés is megszabta, bevezetve nincs s így a társaság irányában igazoltnak nem tekinthető. A részvénykönyvbe való bevezetés hiánya azonban felperest elővéteb jogának gyakorlásától meg nem fosztja; mert annak nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, hogy a társaság részvénykönyvébe bejegyzett K. J. részvényesnek hátirattal igazolt jogutóda, a felperes az elővételi jogot ne gyakorolhatná, mivel a bevezetés elmulasztásának csak az a következménye, hogy felperes a társasággal szemben nem gyakorolhatja részvényesi egyéb, nevezetesen a közgyűlésen, mint részvényest megillető jogokat és mert a rendkívüli közgyűlésnek az a határozata, amely az elővételi jogot azon közgyűlés alkalmával a részvénykönyvbe bevezetett részvényeseknek biztosította, helyesen csak úgy értelmezhető, miként azt maga a közgyűlési határozat is értelmezi, hogy t. i. minden egyes részvényes elővételi jogon két részvény után egy új részvényt jegyezhet, de nem értelmezhető akként, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett, de időközben elhalt K. J. volt részvényesnek igazolt jogutóda elesnék az elővételi jogtól azért, mivel a részvényeket a közgyűlés napjáig nevére nem íratta, miután ebben az esetben nem gyakorolhatná minden egyes régi részvényes a részére biztosított elővételi jogot. (Győri T., Kúria hh. P. 101/1914. sz. a) Tőkefelemelés mérve, ideje s a befizetési módozat az igazgatóságra bízatik súlyos pénzügyi s gazdasági helyzetben. Az alaptőke felemelésére és annak biztosítására vonatkozóan a K. T. külön rendelkezéseket nem tartalmaz s így azokra nézve a K. T.-nek az 5