Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

66 új rt. alakításáról szóló i5o. és következő §-ainak azon rendelkezései alkalmazást nyernek, amelyek a részvények kibocsátását és az alapszabályok bejegyzését általában szabályozzák és ezek szerint míg a kibocsátott újabb részvényre aláírás nem történt és azokra befizetés nem teljesíttetett, a felemelt alaptőke még nem létezik és így erre vonatkozó alapszabálymódosítás keresztül nem vihető. Ezeknek a törvényes rendelkezéseknek megfelelően az adott esetben, a következő rendes közgyűlésen, mint amelynek a kérdéses alapszabály módosítása feladatául tartatott, a kir. törvényszékhez beterjesztett jegyzőkönyv szerint a vonatkozó alapszabálymódosítás meg is történt. A közgyűlési határozatnak az a megtámadott része pedig, hogy az uj részvények számának, árfolyamának és befizetési módozatainak megállapítását az igazgatóságra és í'elügyeíőbizottságra bízták, törvényellenesnek nem tekinthető, mert erre vonatkozóan a K. T. tiltó rendelkezést nem tartalmaz és a felperes által felhozott közgazdasági és célszerűségi szempontok elfogadása mellett a közgyűlés ezeknek a teendőknek elvégzését végrehajtásszerűen az igazgatóságra a felügyelő-bizottság ellenőrzése mellett jogosan bízhatta. Minthogy a kérdéses határozat utasította az igazgatóságot, hogy működésének eredményéről a legközelebbi közgyűlésen tegyen jelentést és ennek az igazgatóság a rendes közgyűlésen eleget is tett, az alaptőkefelemelés keresztülvitele időpontjának határozatlanságára alapított panasza ebből az okból elesik. (Kol. Tsz.) A kolozsvári kir. Ítélőtábla hh : Indokok : Az alaptőke felemelése iránti határozat tekintetében érvényesített szabálytalanságot a kir. Ítélőtábla az elsőbíróság által felhozott helyes indokokon felül az okból sem látja fennforogni, mert a kérdéses közgyűlési határozat hozatala idejében már fennforgó pénzügyi és gazdasági köztudomású súlyos helyzetre való tekintettel sem a törvénnyel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik a meghozott határozat, amely az alapszabály módosítására való célzattal az alaptőkének akkénti felemelését határozza el, hogy e részben teendő előzetes intézkedések megtételét az igazgatóság és a felügyelő-bizottságra bízza, mert a közgyűlés e részben a kellő utasításokat végrehajtó szervények, a kellő ellenőrzés alatt megadta, a végleges határozat hozatalát pedig az időmeghatározással az erre illetékes közgyűlésnek fenntartotta. — A Kúria hh.: Indokok: Előre bocsátva azt, hogy a közgyűlés lefolyása tekintetében a bírósághoz benyújtott közgyűlési jegyzőkönyv tartalma az irányadó, amelynek esetleges tartalmi valótlanságát a felperes bizonyítani jogosult volna, továbbá, hogy amennyiben lényeges alaki szabálytalanságok követtemek el, azokat a bíróság hivatalból észlelni köteles és ebben a tekintetben a szavazatok eredménye befolyással nincs, végre, hogy az alaptőke felemelésére és biztosítására vonatkozóan a K. T. i5o. és következő §-ainak rendelkezései csak megfelelően alkalmazandók és mellőzve a másod-bíróság ítéletének a súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetre alapított indokát, a másodbíróság Ítéletét helyben kellett hagyni a vonatkozóan felhozott s felhivott többi indokai alapján. (Kúria 2 59/1913.) Felemelés összege, új részvény névértéke s darabszáma a közgyűlési hatáskörbe tartozik. — Mikénti elhelyezés s a kibocsátási árfolyam az igazgatóságra is bízható. A K. T. 179. §-ának 5. pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe csak maga az alaptőke felemelése iránti határozat van utalva, az ilyen határozat lényegéhez pedig csak a felemelt alaptőke összegének, az ennek folytán kibocsátandó uj részvények darabszámának és egyenkénti névértéké-