Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

60 származtatott fizetési kötelezettségét azon az alapon támadta meg, hogy az aláírási tervezetben az aláírás zárideje a K. T. i5o. §-ának !\. pontjában foglalt rendelkezés ellenére meghatározva nem volt ; hogy az aláírók nagy részének fizetőképtelensége folytán az általuk jegyzett aláírási összegek behajthatatlanok s így a célba vett alaptőke felemelés sikertelennek tekintendő, s végül, hogy a jegyzett részvénytőkének 3oo/0-a nem minden egyes részvény után külön-külön fizettetett be. Ezek a kifogások azonban alaptalanok, mert az állandó bírói gyakorlat értelmében oly esetben, amikor nem a rt. alapításáról, hanem a már létező társaság alaptőkéjének felemeléséről van szó, a K. T. i5o., I5I. és i54. §-ai rendelkezéseinek mellőzése az aláírás érvénytelenségét feltétlenül nem "vonja maga után s ily esetben a részvényaláírásból származtatott fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele csak az, hogy a részvénykibocsátás a maga egészében eredménves legyen, ami fenforgónak tekintendő akkor, ha a kibocsátott új részvények tényleg elhelyeztettek. Minthogy pedig az elsőbíróság ítéletében a cégokmánytár adatai alapján megállapított s meg nem támadott tényállás szerint a felperes által alaptőkéjének felemelése cél iából az ip,i3. évi február hó 20-iki közgyűlés határozatához képest kibocsátott új részvények teljes számban elhelyeztettek' s azok 3oo/0-ának befizetése is igazoltatott, az alperes fizetési kötelezettségének törvényes feltételei beállottak. Ezért őt az alsóbíróságok az összege tekintetében nem kifosrásolt kereseti tőkének s járulékainak megfizetésére helyesen kötelezték. (Kúria 17^3/1915.) Alaptőkeemelésnél — apportot kivéve — a jegyzett részvény értékét készpénzben teljesen be kell fizetni. A réqi részvényesektől el lehet vonni az új részvények hányadát tartozások kielégítésére, életbevágó érdekből. A szóbanforgó közgyűlési határozatnak a felfolyamodó által panasz tárgyává tett az a rendelkezése, amely szerint 18750 darab új részvény az amerikai érdekeltség kielégítésére fordítandó, a K. T. irányadó rendelkezéseivel ellenkezik és az alaptőkeemelésre vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítése ebből az okból helytálló. A K. T. az alaptőke felemelésének illetve az új részvények kibocsátásának módját részletesen nem szabályozza ugyan, de a részvényjogi gyakorlatban kifejlődött jogi álláspont szerint alaptőkeemelés esetében is alkalmazandó a K. T. I5I.—156. §-aiból következő az a jogszabály, hogy a részvényesek a jegyzett részvények értékét, amelyből a felemelt alaptőke keletkezik, készpénzben kötelesek befizetni, kivéve a nem pénzbeli betét esetét, amelyről azonban a K. T. i56. §-a szerint kell a közgyűlésnek határoznia. A szóban levő közgyűlési határozat idézett tartalma szerint 18.750 darab új részvény felől akként rendelkezik, hogy ezek a részvények a mindenkori budapesti tőzsdei napi árfolyamoknak megfelelő elszámolási árakon elsősorban a rt. amerikai érdekeltjeinek szabadalmi megállapodásokból és egyéb követelésekből folyó igényeinek részvények átengedése útján való kielégítésére fordítandók. Minthogy a részvénykibocsátásnak ez a módozata, amelv szerint az új részvények egy része tartozások kiegyenlítése védett engedtetik át a hitelezőknek, a részvénybefizetés törvényen alapuló jogszabályával ellenkezik, az ily fetételekkel elhatározott alaptőkeemelést a cégbíróságnak felügyeleti hatáskörében hivatalból meg kellett semmisíteni és pedig az adott esetben azért is, mert a közzétett közgyűlési hirdetményből az is megállapítható, hogy a részvény kibocsátásnak ez a lényeges feltétele a közgyűlés tárgysorozatában jelezve nem volt. A most kifejtett okokból a kir. ítélőtábla a G. Ilona részvényes felfolya-