Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

61 modásának helyt adott, a társaság előterjesztésének helyt adó végzést megváltoztatta és a közgyűlési határozat megsemmisítése ellen irányuló előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodást elutasította. (Bp. T. 1111/1926.) A magyar kir. Kúria a rt. felfolyamodásának részben helyt ad és a kir. Ítélőtábla végzésének megváltoztatásával kimondja, hogy a rt. rendkívüli közgyűlésen hozott határozat hivatalból való megsemmisítésének helye nincs és ehhez képest a cégbíróságot további megfelelő eljárásra utasítja. Indokolás: A bírói gyakorlat szerint az alaptőke felemelése esetében is alkalmazandó a K. T.-nek az eredeti alaptőke tekintetében irányadó az a szabálya, hogy — a nem pénzbeli betét kivételével — a jegyzett részvény értéke készpénzben fizetendő be. Ez a követelmény arra irányul, hogy a felemelt alaptőke, mint a társasági összes kötelezettségek fedezetére szolgáló állandó vagyonállag, biztosítva legyen és ekként az alaptőkefelemeléssel célbavett tőkeszaporulat a társaság rendelkezésére álljon. Az adott esetben azonban a vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyv, a társaság utolsó mérlege és a csatolt okiratok adatai szerint: a társaság életbevágó érdeke fűződik ahhoz, hogy a kibocsájtandó új részvényeknek a régi részvényesektől elvont hányadából a társaságnak ez a nagyobb arányú tartozása kielégíttessék, továbbá a társaság vagyoni állása mellett nem forog fenn aggály a tekintetben, hogy az érintett tartozások kielégítéséül átengedendő új részvények értéke a tarsaságnak ezen teherrel mentesített vagyonában fedezetet nyer. Tehát ugyanaz az eredmény áll elő, mintha a társaság által az ezen tartozások kielégítésére fordítandó összeget a nevezett érdekeltség a részvényekért a társaságnak készpénzben befizetné. Ezekből önként folyik, hogy az elhatározott alaptőkeemelés alapján kibocsátandó új részvények egy részének tartozások kielégítése ellenében való elhelyezése a fenforgó körülmények közt ezen részvények reális értékének a készpénzfizetéssel egyenértékű biztosítását nyújtja és így nincsen jogszerű alapja annak, hogy a kérdéses közgyűlési határozat ily irányú rendelkezés miatt megsemmisíttessék. (Kúria 5639/1926.) Kibocsátási árfolyam a közgyűléstől függ. Az új részvények kibocsátási árfolyamát illetően a társaságot a K. T. 168. §-ából folyó az az egyedüli korlátozás köti, amely szerint az a névértékénél kevesebb nem lehet: és e korláton túl a kibocsátási árfolyam megállapítása teljesen a közgyűléstől függ. Mert a i63. §-ban említett társasági vagyon alatt nem az utolsó év üzleti mérlege által feltüntetett, hanem a mindenkori társasági vagyon értendő, amely hullámzásnak van kitéve; a részvényes aránylagos igény jogosultsága tehát csak erre vonatkozik. (Kúria 257/1913.) Tőkeemelésnél a 10 o/0 lefizetése nem kötelező. Minthogy a K. T. az eredeti részvényaláírásnál a rt. megalakulása biztosítása végett rendeli el I5I. §-a utolsó bekezdésében a jegyzés érvényességi feltételeként a részvényérték 10 o/0-ának a jegyzéskor leendő lefizetését, a törvény e rendelkezése a már megalakult rt. által alaptőkéjének felemelése végett kibocsátott új részvények kibocsátásának jegyzésére nem vonatkozik, alperesnek ez alapon előterjesztett védekezése meg nem áll. (Kúria 609/1913.) Tőkeemelés, részvényenként meghatározott összeggel. Az alaptőkének oly felemelése, amely szerint a részvényesek részvényenként egy meghatározott összeg befizetésére kötelesek, csak olyképen