Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

51 K. T. i5g. §-ának 3. pontja szerint megkivánt igazolása kimutatva van-e, a cégbíróság belátására bízottnak lévén tekintendő, a cégbíróság az által, hogy valamely előtte kellőkép nem ismert pénzintézetnek idevonatkozó tanúsítását el nem fogadja, épp oly kevéssé sért törvényt, mint ahogyan nem tekinthető ilyennek az az eljárása, ha az előtte nem ismert félnek szóbeli úton előterjesztett kérelme fölvételénél a kérelmező személyazonosságának igazolása végett általa ismeretes egyén tanúsítását igényli. (Bp. T. 2895/904.) A cégjegyzékbe csak oly körülmény bejegyzésének van helye, mely a valódi tényállást tünteti fel; ehhez képest az alapszabályok azon módosítása, hogy a részvénytársasági alaptőke az ujabban kibocsátott részvények értékével emelkedett, csak akkor jegyezhető be, ha igazoltatik, hogy ezen részvénytőke befizettetett. (^Bp. T. 905/905.) Részvénytársaság alakulásánál a törvény ama követelményeinek, hogy az alaptőke 80 százaléka befizettessék, elég tétetett az által, hogy az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és az ott eljáró kir. közjegyző tanúsítása szerint az egyik alapító 3000 koronát, mint a készpénzzel résztvevő aláírók részvényösszegére éső 3o százalékot a kir. közjegyző előtt leolvasott és a kir. közjegyző ezt az összeget az egyik megválasztott igazgatósági tagnak átadta. (Bp. T. 967/1906.) Részvényaláírás jeltételes nem lehet. A K. T. a rt. által eszközölt alaptőke felemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz, tekintve azonban, hogy a K. T. 159. §-a szerint az alaptőke részvényaláírással biztosíttatik: hogy a ihty., i5o., i54-és 162. §-ok értelme szerint az alap tőkefelemelési művelet csak az összes újonnan kibocsájtott részvények elhelyezésével eszközölhető; tekintve, hogy a felemelt alaptőke biztosításának a cégjegyzékben való igazolásául az idézett paragrafusok értelmében a részvényaláírás szolgál: a részvényaláírás feltételes nem lehet; s így alperes által felhozott az a körülmény, hogy a részvényjegyzést a felperesnél leendő alkalmazásától feltételezetten eszközölte, aláírásának érvényességét valósága esetén sem érintheti. (Kúria 996 1913., 609/913.) A 30 0/0-os befizetés vizsgálása. A K. T. i5i. §-a az egyes részvényaláírások érvényességi kellékéül csak a névérték 10 o/0-ának befizetését szabja meg, amiből következik, hogy a minden egyes részvény után az annak aláírója által külön-külön eszközölt befizetés megtörténtét csak ezen 10 0/0 tekintetében lehet hivatalbóli vizsgálat tárgyává tenni: ellenben az a kérdés, hogy a K. T. iög. §. 3. pontja értelmében igazolandó további 20 o/0-os befizetés ki által — nevezetesen minden egyes aláíró részéről külön-külön, illetőleg az egyes aláírók megbízásából, avagy anélkül — eszközöltetett-e, a részvényaláírások kötelező ereje szempontjából, és így a társaság érvényes megalakulása és bejegyezhetősége szempontjából is közömbös. (Kúria 99Á/ 1922.) A társaság hitelezői — csőd esetét kivéve — a részvénytőkehátralék kifizetését nem követelhetik. A Kx T. i5o., i54., 156., 157. és i5g. §-ai egybevetéséiből megállapítható, hogy a részvényeseknek a részvények befizetésére vonatkozó kötelezettsége csak a társaság irányában áll fenn, a társaság hitelezői tehát *