Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

52 — csőd esetét kivéve —, amely esetben a csődválasztmány útján a rt. egyetemes jogutódaként intézkedhetnek, az egyes tagok a részvénytőke hátralékának saját követeléseikre való kifizetését annál kevésbbé követelhetik, mert ez lényegében az alaptőke leszállításával azonos eredményt idézne elő, ami pedig a K. T. 157. §. 3. pontjának és 200 §-ának egybevetéséből kitünőleg csak alapszabálymódosítás útján és a 209. §-ban meghatározott feltételek mellett foganatosítható, (Kúria 772/1914.) 160. §. A részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik. A bejegyzés és kihirdetés előtt kibocsátott részvények vagy há* nyadr észvények semmisek és azok kibocsátói minden a kibocsátásból származó kárért egyetemlegesen felelnek. Azok, kik a bejegyzés és kihirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek. A bejegyzés közzététele előtt a részvénytársaság nevében megkötött ügyletekből elsősorban az alapítók és az alakuló közgyűlésen megválasztott igazgatók a felelősek. (Kúria 1720/1893.) A 160. §-ból nem az következik, hogy a rt. javára és terhére annak bejegyzése előtt ügyletek egyáltalában nem köthetők, hanem csak az, hogy az ilyen ügyletek csak azon esetben és azon időponttól fogva tekintetnek a rt. ügyleteinek, ha és amidőn a rt. a bejegyzés és kihirdetés által törvényesen létezővé vált és a részére és nevében kötött ügyleteket saját ügyleteinek, akár kifejezetten, akár konkludens tényei által elfogadja. (Kúria 1203/1898.) Az alapítók által vállalt kötelezettség rendszerint magát a részvénytársaságot nem kötelezi. (Kúria 1928/1907.) Abból, hogy a K. T. 160. §-a szerint a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés és ennek közzététele előtt a részvénytársaság jogilag létezőnek nem tekintetik, nem következik az, hogy előbb a részvénytársaság javára és terhére ügyletek egyáltalában nem köthetők. (Kúria 53/900). A részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt az ő nevében kötött ügyletek is kötelezik a társaságot, ha a társaság kunkludens tényeiből, jelesül a vett részvény űrlapok használatából az megállapítható, hogy az ügylethez utóbb maga a társaság hozzájárul. (Kúria 1203/898.) A K. T. 160. §-ának rendelkezéséből folyik, hogy a részvénytársaság nevében annak cégbejegyzése és kihirdetése előtt vállalt kötelezettségek a társaságot nem terhelik ugyan, azonban utólagos hozzájárulás esetében, és pedig konkludens tényekből következtetve is, a társaságot terhelik. (Kúria 196/902.) Ha a tervezett részvénytáraság létre nem jött, a társaság nevében megkötött szerződésből jogokat ós kötelezettségeket a megbízottként eljárt egyének szereznek. (Kúria 282/905.) Bejegyzés előtt közgyűlés — az alakulón felül — nem tartható. A rt. bejegyzése s ennek közzététele előtt közgyűlést — eltekintve az alakuló közgyűléstől — tartani nem lehet. Azonban nincs akadálya annak, hogy a rt. a bejegyzett alapszabályok alapján újból közgyűlést tartson, a nevében eljártak cselekményeit jóváhagyja s az érvénytelen határozatokat újból érvényesen meghozza. (Bp. T. 8655/1921.)