Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

46 «A fennmaradó nyereségről a közgyűlés korlátozás nélkül határoz» rendelkezés törvénysértő. A részvényes tőkéjének gyümölcsöztetése végett szokta pénzét részvénybe fektetni és a K. T. i63. és i65. §-a biztosítják is részére a nyereség után az osztalék-igényt, a 157. §. i4- pontja pedig megszabja a nyereség kiszámítása és felosztása módozatainak az alapszabályokban való megállapítását. E jogszabályok keretében a folyamodó alapszabályainak 59. §-a megállapítja, hogy az évi tiszta nyereségből 5o/0 a tartalékalapra, 100/0 az igazgatóság jutalékára és 2 0/0 a tisztviselők jutalmazására fordítandó, az e szakaszban felvett az a további intézkedés azonban, hogy «a még fennmaradó tiszta nyereség felett a közgyűlés az igazgatóság javaslata alapján korlátozás nélkül határoz» ; sérti a törvény kötelező rendelkezését, mert a közgyűlés minden korláttól ment elhatározására bízza, hogy részesíti-e a részvényseket a nyereségből osztalékban oly esetben is, amikor az osztalékadást semmi, a társaság létérdekébe vágó ok nem gátolja, miáltal a számítását a rt^-nál máskép érvényesíteni nem tudó többség a csupáji részvényeinek jövedelme alapján érdekelt kisebbséget befektetett tőkéje gyümölcsözésétől mniden jogos ok nélkül megfoszthatná és ennek folyományakép részvényüket belértékük ellenére a forgalomban el is értékteleníthetné. (Kúria 5796/1929.) Nyereséget megelőző tartalékalap. Nyereséget közgyűlés sem vonhatja el. A K. T. i63. §-ában foglaltakból az következik, hogy az alapszabályokba korlátozó intézkedések vehetők fel, amelyek szerint a részvényesek igényét megelőzőleg egyéb igények (különösen tartalékalapok gyarapítása) elégítendők ki. Azt ellenben, hogy az egyéb célokra való juttatáson felül fennmaradó összeget a közgyűlés minden korlátozás nélkül elvonhassa a részvényesek elől, törvény meg nem engedi, hanem az alapszabályokban felsorolt korlátozó juttatásokon felül maradó tiszta nyereség a részvényeseket illeti meg. Az alapszabályok 35. §-a tehát, mely a részvényeseknek a K. T. i63. §-ából folyó vagyonjogi különjogát sérti, módosítandó, s minthogy a 68.3oo/i91 <4. I. M. számú rendelet 32. §-a a felhívás nem teljesítése esetére jogkövetkezményként az elsőbírói végzésben foglaltakat határozza meg, az elsőbíróság végzése e részben is helyes(Bp. T., io3/i93o.) ISyereségmegállapítás elvei : alapszabályoktól eltérés kérdése, — tartalékalap, — új számlára átvitel, — alapszabályok jogi természete, — kisebbségi jogok védelme a többség ellen. Az alapszabály szerint a társaság az elfogadott mérleg alapján kimutatott tiszta nyereség 5o/0-át, ha a közgyűlés az igazgatóság ajánlata alapján nagyobb összeget nem állapítana meg, a tartalékalap gyarapítására fordítani köteles: a megmaradó felesleg a részvényesek között mint osztalék felosztandó. Hogy a nyereség részben, még pedig annak legalább 5o/0_a a tartalékalap gyarapítására fordítandó, a fennmaradó — tehát a tartalékalap gyarapítására nem fordított összeg, pedig a részvényesek közölt felosztandó, kötelező, parancsoló rendelkezés. Már pedig amennyiben a társasági alapszabályok ekként intézkednek, a közgyűlésnek, habár a K. T. 179 §-a szerint a nyereség felosztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, valamely tag ellenzése esetén többségi határozattal nem áll jogában a jövedelem felett ettől eltérően intézkedni. (Ezt a jogelvet mondotta ki a kir Kúria már a 43/1877. 888/1896., 962/90/h, 537/906. számú határozataiban és a Polgári Jogi Határozatok Tárába felvett 1312/906 számú