Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

47 elvi határozatában is.) Nincs ezzel ellentétben az, hogy érvényesnek ismertessék ei olyan kisebb összegnek új számlára való átvitele, mely akként, hogy az osztalék részvényenként kerek összeget tegyen ki, fel nem osztható és magában véve oly csekély, hogy annak felosztása nem is áll a részvényesek érdekében. A jelen esetben azonban emez utóbbi esetről sem lehet szó. A ténymegállapítás szerint valódi közgyűlési jegyzőkönyv szerint ugyanis 53,291 K 49 f. rendeltetett új számlára átvitetni, már pedig ez az összeg egy 1.200,000 K alaptőkével rendelkező rt.-nál ilyen kisebb összegnek, melynek felosztása a részvényesek érdekében nem áll, nem tekinthető. Alperesnek az az érvelése, hogy egyrészt ennél a pénzintézetnél már az előző években szokásos volt nagyobb összegnek új számlára való átvitele, másrészt ezt az átvitelt a háború okozta gazdasági bizonytalanság indokolta, végül pedig, hogy a nyereségnek ily módon való felosztása ez évben általános kereskedelmi szokás volt, sem helytálló. A részvényesek a társaság ügyeiben intézésében ugyancsak a maguk összességében, mint közgyűlés vehetnek részt és a többség határozatának a kisebbség alá van vetve, azonban ennek a többségi akaratnak korlátja a törvény vonatkozó rendelkezései és a társaság alapszabályai. Az alapszabályok mindaddig, amíg kifejezetten megváltoztatva nincsenek, az egyes részvényeseknek jogviszonyát a társasággal szemben kötelező alakban határozzák meg ; az alapszabályok rendelkezései alkotják a törvény intézkedésein felül annak a kötelmi jogviszonynak a tartalmát, mely az egyes részvényes és a társaság, mint önálló jogi személy között a részvényesi minőségből kifolyólag fennáll. Következőleg ennek a kétoldalú kötelmi jogviszonynak a tartalma csak a K. T.,-ben előírt módon változtatható meg, és ettől a közgyűlés többsége nem térhet el. Ezt fejezi a K. T. 174. §-a, mikor akicent rendelkezik, hogy minden egyes részvényest kereseti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Ilyen körülmények között arra, hogy a múltban minden részvényes hozzájárulásával a közgyűlés az alapszabályok rendelkezésétől a nyereség esetenként történt felosztásánál eltért, az alperes sikerrel nem hivatkozhatik ; mert abból, hogy az egyes részvényesek a múltban esetről-esetre lemondottak az őket az alapszabályok szerint megillető olyan magánjogukról, amely felett való szabad rendelkezés köztekintetből megszorítva nincsen, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az által az a . magánjoguk a jövőre nézve is elenyészett. Épen így nem hivatkozhatik sikerrel az alapszabályok parancsoló és minden ellenkező magyarázatot kizáró rendelkezésével szemben az alperes arra sem, hogy a folyó évben a nyereségnek a megtámadott közgyűlési határozat értelmében való felosztása általános kereskedelmi szokás volt. Abból ugyanis, hogy más társaságoknál az egyes részvényesek az őket megillető jogukról lemondottak, nem lehet arra következtetni, hogy a részvényesek minden társaságnál kötelesek volnának az alapszabályok által a nyereség felosztása kérdésében adott jogukról lemondani. (Kúria 7193/1915.) Igazgatósági tag cégjegyzéstől megfosztása. Az alapszabálynak az az intézkedése, hogy az igazgatósági tagoknak nem mindegyike jogosult a cégnek együttes jegyzésére, a K. T. 184. §-ába ütközik. (Bp. T., 183/1913.) Osztalékjog megsértése az alapszabályokban kikötöttnél nagyobb, osztaléksértő juttatásokkal. Az alperes rt. alapszabályainak 3g. §-ában foglaltaknak a K. T. 157. §-ának 14- pontja rendelkezéseinek megfelelően a nyereség felosztásának