Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

41 Mévre szóló részvény átruházásának korlátozása. Szavazati jog maximálása. Abban a kérdésben, hoírv a névre szóló részvény szabad átruházhatósága az alapszabályok intézkedése által korlátozható-e. irányadó szempont az. hogy a korlátozás nem lehet oly terjedelmű, hogy a részvény forgalmát lehetetlenné tegye : ellenben nincsen akadálya annak, hogy a részvényátruházás alapszabályszerűen bizonyos különleges, a részvénytársaság céljai által igazolt megszorításoknak vettessék alá. Nem ellenkezik a törvénnyel az alapszabályok i3. §-ában foglalt, a részvényesek szavazati jogát illető, felperes által támadott az az intézkedés sem. hogy öt szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat, mert a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik a részvényesek szavazati joga terjedelmének az alapszabályok keretében való megállapítása. (Kúria 542 3 1925.) Igazgatósági tag meghatalmazott útján nem szavazhat. Helyes indokolással állapította meg törvényellenesnek az elsőbíróság az alapszabályok abbeli rendelkezését, hogy az igazgatóság tagjai az igazgatóság ülésein képviselőik útján is szavazhatnak, ami nyilván ellenkezik az igazgatóság tanácskozó testületi szervezetével és személyes felelősségével. Bp. T. 101 1930.) Részvényes meghatalmazott útján is szavazhat. A K. T. iőy. §-ának 9. pontja értelmében a rt. a törvény parancsoló rendelkezésénél fogva az alapszabályaiban állapítja meg a részvényesek szavazati jogát és ennek miként való gyakorlását : ebből kifolyólag e szavazati jog nemcsak a részvényesek, hanem az alapszabályokban e tekintetben meghatározott előfeltételek alatt az illető részvényesek meghatalmazottjai utján is gyakorolható, következésképen az a tevékenység, amely ily szavazati jogképviselet megszerzésére irányul, még ha a társaság ügyei tekintetében hatalmat gyakorló szavazattöbbség megszerzését célozza is. önmagában véve nemcsak a törvénybe és az alapszabályokba, hanem az üzleti tisztességbe és a jóerkölcsbe sem ütközik, tehát e tevékenység fejében szerződésileg kikötött díjazást tartalmazó megállapodás az anyag jogi szabályok értelmében érvényes jogügylet. (Kúria 7078 1928.^ Igazgatósági tagot mint részvényest megillető szavazati jog. Nem alapos a felperesnek az alperesi társaság igazgatóságának tagjai által a mérleg elfogadása és a felmenívény megadása tárgyában részint a saját részvényeik után. részint pedig más részvényesek meghatalmazása alapján leadott szavazatok érvénytelenségére felhozott panasza, mert a szavazati jog. mint a részvényesnek a közgyűlésen gyakorolható egyéni joga. csak annyiban korlátozható, amennyiben azt a törvény, illetve a K. T. 167. §-ának 9. pontja alapján az alapszabályok megengedik. Sem a törvényben, sem az alperesnek az alapszabályaiban nem fordul elő oly korlátozó jogszabály, amely a rt. igazgatóságának részvényes minőségében is érdekelt tagjait a részvényest megillető jogok gyakorlatától, különösen pedig a közgyűlési határozatok hozatalában való részvételtől s más részvényeseknek ily határozat hozatalánál való képviseletétől elzárná, ezek szerint tehát az igazgatóság tagjainak a mérleg megállapításánál és a felmentvény megadásánál leadott szavazatai érvényesek. Ez alól a birói gyakorlat csak abban az esetben tesz kivételt, ha valamelyik részvényes külön és kifejezetten a saját személyében van érdekelve, mint pl. az általa a társaságba hozandó