Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

42 természetbeni betét elfogadása és értékelése kérdésében hozandó határozatnál, vagy ha az igazgatóság vagy felügyelőbizottság részére adandó felmentvény kérdésénél azok összessége vagy valamelyik tagja ellen hozatik fel súlyos visszaélésre vonatkozó indokolt részletes tényállítás. (Bp. Tsz. 3/j.38o/i921.) Névre szóló részvénynél szavazati jog függővé tétele határidőhöz kötött átírástól* A fennforgó esetben az alperes rt. részvényei névre szólanak, s az alperes rt. alapszabályai szerint szavazati jog gyakorlására csak oly részvényes van jogosítva, aki részvényeit a társulatnál a közgyűlést megelőző év december hó 3i. napjáig nevére irattá. A K. T. 157. §-ának 9. pontjában foglalt rendelkezés szerint a törvény a részvényesek szavazati jogának megállapítását és ezen jog gyakorlási módjának meghatározását minden korlátozás nélkül az alapszabályokra bízza. Ilykép az alapszabályok érvényesen meghatározhatják azt, hogy szavazati joggal csakis az a részvényes bir, aki névre szóló részvényeit a közgyűlést megelőzőleg bizonyos időn belől megszerezte és a társulatnál vezetett részvénykönyvben a nevére átirattá. Az alperes rt. alapszabályainak a szerződési szabadságból kifolyó ilyetén rendelkezése, a részvényest szavazati jogától meg nem fosztja, hanem csak annak gyakorlását korlátozza ideiglenesen, így a K. T. rendelkezéseibe ütközik. A K. T. arra nézve, hogy az alapszabályokban a szavazati jog gyakorlására nézve milyen intézkedések állapíthatók meg és milyen feltételek állíthatók fel, rendelkezést nem tartalmlaz, s ilykép a szóbanforgó korlátozás az időtartamot tekintve nem áll ellentétben a törvény rendelkezéseivel. Mindezeknél fogva nyilvánvaló, hogv a felperesek, akik saját előadásuk szerint is részvényeiket az 1911. évi április havában Íratták nevükre, az 1911. évi szeptember hó 28. napján megtartott közgyűlésen az alapszabályoknak az összes részvényesekre nézve kötelező érintett rendelkezése értelmében szavazati jogukat nem gyakorolhatták, s ekként a közgyűlési határozatot azon az alapon, hogy a közgyűlés elnöke őket szavazásra nem bocsátotta, sikerrel meg nem támadhatják. (Kúria ^81/1913.) ,4 közgyűlés határozatképességének megállapításánál nem vehetők figyelembe az érdekelt szavazatok. Alperes társaságnak a keresetben megjelölt közgyűlési jegyzőkönyvéből megállapítható az, hogy a megtámadott közgyűlési határozat hozatalánál 2 85 részvényes szavazott, de megállapítható az is. hogy ezek közül 118 részvény a polgári kaszinóé volt, amelynek a megtámadott közgyűlési határozat szerint az alperes társaság az ingatlanát eladta. Kétségtelen az. hogy a b—i polgári kaszinó, miután az alperes társasággal általa megkötni szándékolt ügyletről volt szó, a megtámadott határozat hozatalánál érdekelve volt : de kétségtelen és a dolog természetéből folyik az a jogszabály isf hogy egy részvényes sem szavazhat jogszerűen olyan kérdés eldöntésénél, amelyben ő érdekelt, s amennyiben ennek ellenére mégis szavazott, a határozat megtámadása esetén szavazata az érvényes szavazatokból leszámítandó. Minthogy pedig ilvkép a TT8 részvény levonása után a megtámadott határozat meghozatalánál csak 167 részvény vett részt, az alperes társaság alapszabályaiban foglalt különös kikötésre tekintettel, a közgyűlés nem volt határozatképes és így a hozott határozatot ebből az okból me<» kellett semmisíteni. (Bp. Ker. és Vtszék.) A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja: A szavazati jog, mint a részvényeseknek a közgyűlésen gyakorolható egyéni