Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
40 lyéül vagylagosan lehet ugyan több földrajzi helyet is meghatározni, de ez a hely külföldi nem lehet. Indokolás : Felperesek megtámadták a közgyűlésnek az alapszabályváltoztatást magában foglaló abbeli határozatát, hogy a közgyűlés Budapesten, Pozsonyban vagy Bécsben tartassék meg. Erre vonatkozólag felperesek előadták, hogy a rt. közgyűlése csak a rt. székhelyén tartható meg és ezért semmis az alapszabály ama módosítása, mely szerint a közgyűlés máshol is tartható. Ez az álláspont alaptalan, mert abból, hogy a K. T. 157. §-ának I. pontja értelmében a társaság székhelye és ezenkívül 8. pontja értelmében a közgyűlés helye is alapszabálvilag meghatározandó, azt kell következtetni, hogy a törvény az oly esetek lehetőségét is szem előtt tartotta, amelyekben a közgyűlés helye a társaság székhelyével nem esik össze. Nem törvényes a határozat abból az okból sem, hogy a közgyűlés helye vagylagosan határoztatott meg, mert a K. T. 157. §-ának 8. pontja nem foglal magában oly tilalmat, mely a közgyűlés helyének vagylagos meghatározását kizárná. Törvényellenes azonban a határozat, hogy a társaság közgyűlése Bécsben is megtartható, mert Magyarországra nézve magánjogi vonatkozásban Bécs külföld lévén, a K. T.-ben megállapított felügyeleti jog gyakorlása szempontjából meg nem engedhető, hogy Magyarországon főteleppel bíró és mint ilyen ugyanitt bejegyzett rt. külföldön tarthasson közgyűlést. (Kúria 998/1905.) Szavazati jog limitálása. Nem ellenkezik a törvénnyel az alapszabályokban foglalt, a részvényesek szavazati jogát illető, felperes által támadott az az intézkedés sem;, hogy öt szavazatnál többet egy részvénves sem gyakorolhat. Mert a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik a részvényesek szavazaíi joga terjedelmének az alapszabályok keretében való megállapítása. (Kúria 5423/1925.) Szavazati jog kibővítése. Természetes, hogy amikor az előjogos részvények a szavazati jog tetekintetében a többi részvénnyel szemben nagymérvű kiváltsággal ruháztatnak fel, annak két előfeltétele kell, hogy legyen; az egyik az. hogy az ilyen rendelkezés indokolt legyen, a másik pedig az, hogy az ellenérdekű részvényesek akaratának érvényesítése ne váljék lehetetlenné. De egyúttal szükséges az is, hogy garancia nyújtassék arra nézve, hogy a szavazati jog tekintetében adott kiváltsággal visszaélés ne történhessék és az azzal elérni kívánt cél biztosíttassék. (Kúria 7055/1922.) Részvényesek szavazati jogának korlátozása. A részvényeseknek oly megállapodása, amely őket jogutódaikra is kötelezően, tehát mindenkorra korlátozza abban, hogy szavazó jogukat az üzletmenet átváltozó esélyei között vagyoni érdekeiknek megfelelően szabadon gyakorolhassák, a részvényest a társasági ügyek intézésében közreműködésre irányuló és a törvényben (a K. T. 157. §-ának 9. pontjában) is biztosított fontos tagsági jogától fosztja meg s így a rt. törvényes fogalmába ütközik. A törvénybe ütköző ily megállapodásból a bíróság előtt érvényesíthető követelés nem származhatik. (Kúria 3478/1925.)
