Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

37 ségnek a többséggel szemben mentől több jog biztosíttatik, és amely rendelkezés szerint a részvényesek összességének akarataként jelentkező közgyűlési határozat a szarvazásban résztvett részvényesek mentől nagyobb számának akaratával megegyezik. (Pestv. Tsz. I5I64/IO,2 3., Kúria hh. 2597/1925. sz. al.) Alapszabálymódosításnál kisebbség jogai. Az alapszabálymódosítás kérdése tekintetében a részvényesek kisebbsége alá van vetve a többség közgyűlési határozatának. (Pécsi T. 676/1928.) Többségi oltárát korlátai. Alapszabályok kógens jellege. A részvényesek a társaság ügyeinek intézésében a maguk összességében mint közgyűlés vehetnek részt és a többség határozatának a kisebbség alá van vetve, azonban ennek a többségi akaratnak korlátja a törvény vonatkozó rendelkezései és a társaság alapszabályai. Az alapszabályok mindaddig, amig kifejezetten megváltoztatva nincsenek, az egyes részvényeseknek jogviszonyát a társasággal szemben kötelező alakban határozzák meg, az alapszabályok rendelkezései alkotják a törvény intézkedésein felül annak a kötelmi jogviszonynak a tartalmát, mely az egyes részvényes és a társaság, mint önálló jogi személy között a részvényesi minőségből kifolyólag fennáll. (Kúria 7189/1915.) Később kibocsátott elsőbbségi kötvények. Ha a rt. elsőbbségi kötvényekel nem mindjárt az alakuláskor, hanem csak később bocsát ki, az ezekre vonatkozó megállapodásokat is — mint mindazt, ami a rt.-nak különösen harmadik személyekkel szemben való jogviszonyai szempontjából különösebb fontossággal bír — fel kell venni az alapszabályokba. (Bp. T. 4687/191/4.) Üzletkör kiterjesztése. Ha a vállalatnak tervezet szerinti céljai közé erdők faanyagának feldolgozása és értékesítése tartozik, nem ellenkezik ezzel a céllal, ha a módosított alapszabály a vállalat üzletkörét építési faanyagok forgalombahozatalára is kiterjeszti ; de ellenkezik az üzletkörnek «mindennemű építési anyag forgalombahozatalára« való kiterjesztése. (Bp. T. 2819/1922.1) Tilos üzletág mint a vállalat tárgya. A rt. alapszabályaiban a vállalat oly üzletágának megjelölése, amelylyel a társaság az érvényben levő jogszabályok szerint jelenleg nem foglalkozhatik, nem foglalhat helyet. (Bp. T. 2848/1929.) Működés kiterjesztése új üzletágra. Az állandó bírói gyakorlat értelmében valamennyi részvényes beleegyezése esetében a rt. a vállalat tárgyát más, addig nem űzött üzletágra is kiterjesztheti, mert az egész alaptőkét képviselő részvényesek összessége az új üzletággal járó kockázatot szabadon vállalhatja s a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdésében foglalt tilalom ily esetre nyilván nem vonatkoztatható. Az iratok szerint a felfolyamodó rt. tényleg működik és részvényeinek összessége egyhangúlag határozta el azt, hogy az olaj- és vegyipari gyártmányok előállítására és forgalombahozatalára terjedő eddigi üzletkörét útépítési és hasonló vállalatokra is kiterjeszti, mely határozata senki érdekének sérelmével nem jár. (Bp. 2619/1929.)