Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

38 Működés ki nem terjeszthetése új üzletágra. Az elsőbírósag által megsemmisített egyik közgyűlési határozat az alapszabályok 2. §-át módosítja abban az irányban, hogy a vállalat tárgyát, amely eddig cukorka és csokoládéárúk gyártása és ezekkel a cikkekkel való kereskedés, továbbá rokonipari és üzletágak felvétele volt, kiterjeszti építésit anyagokkal való kereskedésre és építési vállalkozásra ; a megsemmisített másik közgyűlési határozat a vállalat tárgyának módosítása folytán a «D. csokoládégyár részvénytársaság» cégszöveget «D. kereskedelmi és ipari részvénytársaság»-ra változtatja át. A felfolyamodó arra hivatkozik, hogy a megsemmisített közgyűlési határozatot a részvényesek összessége egyhangú szavazattal hozta. A felfolyamodás az üzletkör kiterjesztésének indokául azt hozza fel, hogy a vállalat jelenleg oly üzletkörben dolgozik, amely üzletkör mellett nem életképes. A kir. Ítélőtábla gyakorlata szerint a vállalat tárgyának az alapítási tervezetben meghatározott célon túlmenő kiterjesztése a részvényesek összességének egyhangú szavazata esetében a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezése alá nem esik. mert a részvényeseknek az egész alaptőkét képviselő összessége az alapszerződés természetével biró alapítási tervezet célkitűzése tekintetében is módosítást tehet. Ez a jogi felfogás azonban nem alkalmazható arra az esetre, amidőn — amiként a felfolyamodásból az adott esetre vonatkozóan megállapítható — a rt. alapszabályszerű vállalata életképtelenné lett s amidőn a részvényesek — vagy esetleg a bekapcsolódó új érdekeltség — az életképtelenné vált rt. vállalat tulajdonképpen üres keretté lett társasági formáját akarják felhasználni az eddigi üzletkörrel össze nem férő teljesen más irányú üzleti vállalkozásra. Az üzletkörnek ily jelentőségű módosítása a részvényesek összességének egyhangú szavazatával sem történhetik, mert a társaság eredeti üzletkörének folytatásával nyilván össze nem férő új üzleti vállalat alapítása csak az új társaságok megalakulásának feltételeit szabályozó jogszabályok szerint alakítandó új társasági alakulat tárgya lehet. (Bp. T. 12.403/1928. sz.) Nem vállalati tárgyról kötött ügylet. Nem hatályos a társasággal kötött árúügylet, ha a másik fél tudta, hogy árúügyletek nem tartoznak a rt. alapszabályszerű üzletkörébe s ha a közgyűlés az ügyletet jóvá nem hagyta. (Kúria 2737/1923.) Elsőbbségi kötvények. Ha a rt. megalakulásakor elsőbbségi kötvényeket bocsát ki, akkor az ezek felőli megállapodások a K. T. i5o. §-ának 3. pontja értelmében már a tervezetbe, a i5o. §. 7. pontja értelmében pedig az alapszabályokba is felveendők, sőt a i58. §. 5. pontja értelmében az a cégjegyzékbe is bejegyzendő és közzéteendő, ha pedig ilyen elsőbbségi kötvények nem mindjárt a megalakuláskor, hanem csak később bocsáttatnak ki a rt. által, akkor az ezekre vonatkozó megállapodások a K T 166. §-ának 3. bekezdése értelmében a közgyűlés által állapítandók me» Igaz ugyan, hogy a K. T. nem tartalmaz kifejezett intézkedést abban ^a tekintetben, hogy az ezekre az utóbb kibocsátott elsőbbségi kötvén vek re vonatkozó megállapodások is felveendők az alapszabályokba, nem volna semmi elfogadható magyarázata annak, hogy a megalakulás után (később) kibocsátott elsőbbségi kötvények felől másként kívánt volna intézkedni mint az alakulással egyidejűleg kibocsátottakról, de meg másfelől a dolo<> természete és a kereskedelmi forgalom biztonsága egyenesen megköveteli