Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

36 jogán alapuló s törvény által biztosított osztalék élvezeti jogától megfosztja és a részvényszelvényeken alapuló követelések elévülési idejét az 1881 : XXXIII. t.-c. kő. §-ában körülirt határidőnél rövidebbre szabja. (Nagyváradi kir. Ítélőtábla 2685/1905.) Az alapszabályokban nem köthető ki, hogy a részvényeket eladni, illetőleg átruházni kivánó részvényes ebbeli szándékát előbb az igazgatóságnak köteles bejelenteni és nála a részvényt 3o napra letétbe helyezni. (Temesvári kir. Ítélőtábla 3971/1905.) A meghatározott időtartamra (2 5 évre) megalakult részvénytársaság nem határozhatja el időtartamának meghosszabbítását, az erre vonatkozó közgyűlési határozat tehát semmis ; azonban oly esetben, a melyben az időtartam a tervezetben eredetileg határozatlan időben (egyelőre 2 5 évre) állapíttatott meg, a közgyűlés jogosítva van az időtartamot, a tervezettől eltérőleg ugy megállapítani, hogy az intézet továbbra fenntartását határozza el. (Kúria 586/1898.) A részvénytársaság alapszabályainak az a rendelkezése, hogy a nyereségnek 750/0-a osztalékként felosztandó, a kereskedelmi törvény 157. §-a i4- pont szerint imperatív, melytől eltérni a kö/^yűlésnek nincs joga, mert a K. T. 179. §-a értelmében a közgyűlés csak abban határoz, hogy a nyereség felosztassák, de a megállapítása az alapszabályok szerint eszközlendő : a közgyűlés tehát nem határozhatja el, hogy a nyereség ne osztassék fel ,hanem a jövő év számlájára írassék. (Kúria 6/1896., 642/189 4.) A társasági alapszabályokban okvetlenül meg kell állapítani azt is, hogy a közgyűlés az év mely szakában hívandó össze. (Bp. T. go5. márc. 22. 65o.) Az alapszabályok azon intézkedése, amely a társaság feloszlásához minősített többséget kíván, nem szenvedhet változátt azon általános alapszabályi intézkedés folytán, mely a tárgyalás határozatképességére általában úgy rendelkezik, hogy az ujabban összehívandó második közgyűlés a jelenvoltak számára tekintet nélkül határoz. A K. T. 157. §. 8. p. szerint lehet ugyan a közgyűlés megtartásának helyéül vagylagos több helyet is meghatározni, de az külföldi nem lehet. (Kúria 998/905.) A részvénytársaság alapszabályaiba oly intézkedés is felvehető, hogy az igazgatósági tagoknak egy része valamely érdekelt által kineveztetik. (Bp. T. 1829/1910.) Cégbiztos figyelmeztetése az alapszabályok törvényellenességére. A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak az i883. évi május hó 3i. napján kiadott kereskedelemügyi és igazságügyi miniszteri rendeletben meghatározott hatáskörön túlterjedő indítván yozási joga nincsen ; minthogy azonban az elsőbíróság a cégbiztosnak a már kihirdetett cégbejegyzések törvényellenességére figyelmeztető, a megtámadott végzésben tévesen előterjesztésnek nevezett beadványára utalás mellett a 68.300/191/i. I. M. számú rendelet 32. §-a alapján hivatalból is észlelte, hogy a felfolyamodó rt. alapszabályainak egyes rendelkezései a törvénnyel ellenkeznek, a cégbiztos figyelmeztető beadványának visszautasítása nélkül a megtámadott végzés érdemi felülbírálásába kellett bocsátkozni (Bp. T. 2848/1929. sz.) Ellenmondó alapszabály rendelkezések közül a kisebbségnek kedvezőbb érvényes. Az egymással ellentétben álló alapszabály-rendelkezések közül az a rendelkezés tekintendő alkalmazandónak, amely rendelkezés által a kisebb-