Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

35 Apportjogok nem a megtámadási jog körében érvényesítendők. A K. T. i56. §-a értelmében az az alapító vagy részvényes, aki nem készpénzből álló betéttel kiván az alaptökéhez hozzájárulni, az alakuló közgyűlésnek a betét értékének, az átvett tárgyakért adandó részvények számának s az átvételi árnak megállapítását tárgyazó határozata hozatalánál egyéni érdekeltsége miatt részt nem vehet. Az ily alapítónak vagy részvényesnek a megalakítandó rt.-hoz való viszonyát a közte és az alapítók között előzetesen létrejött s az alakuló közgyűlés által elfogadott megállapodások szabályozzák s amennyiben az alapszabályok ezekkel a megállapodásokkal ellenkező rendelkezéseket létesítenek, az ekként jogaiban sértett alapító vagy részvényes — akár |elen volt az alakuló közgyűlésen, akár nem — mint szerződő fél érvényesítheti a vele kötött megállapodások megszegéséből származtatott igényeltet, ezek tehát nem a K. T. 174. §-ában mniden részvényes javára biztosított különleges megtámadási jog gyakorlása tekintetében irányadó, hanem a szerződéses kötelmekből eredő követelések érvényesítésénél alkalmazandó általános anyagi jogszabályok értelmében bírálandók el. (Kúria 4o55/io,2i. sz.) 157. §. Az alapszabályokban mindenesetre következőket kell megállapítani : 1. a társaság cégét és székhelyét; 2. a vállalat tárgyát és a társaság tartamát; 3. az alaptőke nagyságát; 4. a részvények és hányadrészvények számát és névértékét, s azt, hogy a részvények névre, vagy bemutalóra szólnak-e; 5. a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait, s a befizetés elmulasztásának következményeit; 6. az előbbeni §. értelmében történt megállapodásokat; 7. az esetleg a részvényekkel egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények mennyiségét és névértékét, az azok után fizetendő kamatok magasságál és a törlesztés módját, nemkü>lönben azon előjogokat, melyek az ily elsőbbségi kötvények birtokosait illetik; 8. a közgyűlés mikénti összehívását, megtartásának helyét és idejét, hatáskörét, tárgyalási rendjét, a határozatok hozatalIának módját és annak megállapítását, hogy mi történjék az esetben, ha az összehívott közgyűlés határozatképes nem volt; 9. a részvényesek szavazati jogát, és ennek mikénti gyakorlását ; 10. az igazgatóság mikénti választásának módját, annak hatáskörét, s működésének idejét ; 11. a felügyelőbizottság szervezetét, s működésének idejét; 12. a cégjegyzés módját ; 13. azon elveket, melyek szerint a mérleg készítésének és megvizsgálásának történni kell; 1b. a nyereség kiszámításának és felosztásának módozatait; végre 15. a társaság hirdetményeinek mikénti közzétételét. Az alapszabályok a részvényesek igényeinek elvesztése tekintetében nem intézkedhetnek eltérően a K. T.-től. (Kúria 2843/1904.) Nem vehető fel oly intézkedés, mely a névre szóló részvényeknek szabad forgalmát jogtalanul korlátozza, a részvényeseket a részvény tulajdon-