Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

31 Az alapítókkal létrejött megállapodás a részvényjegyzésről a megalakult rt.-gal szemben csak úgy érvényesíthető, ha az alakuló közgyűlés azt elfogadja. Alperes nem veszi tagadásba, hogy ő a felperesi részvénytársaság alapítói által kibocsátott részvényaláírási íven 3o drb részvényt jegyzett. De azt vitatja, hogy csak 10 részvény tekintetében volt jegyzése valódi, a 10 részvény névértékét be is fizette, ellenben a többi részvények tekintetében alperes részvényjegyzése színleges volt és csak azt célozta, hogy másokat is aláírásra, illetve a részvényjegyzésre buzdítson és akként történt a megállapodás, hogy alperest a 10 részvényt meghaladó többi részvényjegyzés alapján fizetési kötelezettség ne terhelje, és hogy alperes 10 részvénynél többet nem köteles átvenni. A kir. törvényszék azonban alperest a szinlegességre alapított kifogása alapján a részvényjegyzés által elvállalt fizetési kötelezettség alól fel nem mentette. Mert a cégokmánytárban elfekvő, a felperesi rt. megalakulásáról felvett jegyzőkönyv tartalma szerint a részvénytársaság megalakulásánál az alakuló közgyűlésen az alapítók által meg lett állapítva, hogy alperes A. G. 3o darab részvényt jegyzett és ezen körülmény is alapul vétetett az alakuló közgyűlésen annak megállapításánál, hogy a közgyűlésen jelen volt A. G. nem szólalt fel az alakuló közgyűlésen, hogy ő nem 3o darab, hanem valóságban csak 10 részvényesnek tulajdonosa. Ugyancsak az alakuló közgyűlésen alkotott alapszabályok 28. §-a szerint a társulati igazgatónak legalább 3o drb részvénnyel kell bírnia, annyit köteles a megválasztott igazgató a társulat pénztárába letenni. Alperes az alapítók által az alakuló közgyűlésen igazgatóvá választatott, illetve neveztetett ki és ezen tisztséget alperes el is fogadta, ennek jeléül két nappal az alakuló közgyűlés után cégaláírási címpéldányt írt alá alperes a kir. közjegyző előtt. Alperes három éven át gyakorolta is az igazgatói tisztséget, amely körülmény szintén azt valószínűsíti, hogy alperes a jegyzett 3o drb részvény valóságos tulajdonosának tekintette magát. De ha alperes és a társulat alapítói között az alperes által vitatott megállapodás a részvényjegyzés szinlegességére létrejött volna, az alakulási közgyűlésen történt átruházás folytán, az alapítók jogaiba lépő rt.-ot ez a megállapodás nem kötelezheti, mivel az alperes maga sem állítja, hogy a .részvényaláírási íven valamelyik korlátozó feltétel alperes javára fel lett volna tüntetve. A K. T. 154- §• 2. pontja értelmében az alapítókkal állítólag létrejött s alperes által vitatott az a megállapodás, hogy a 3o drb részvényjegyzés dacára ő csak 10 darabot köteles átvenni s kifizetni, még bizonyított valósága esetén is a felperes rt.-ra csak az esetben volna kötelező, ha az alakuló közgyűlésen vagy ezt követőleg azt a megállapodást a felperes rt. elfogadta volna. (Aradi Tsz., nagyváradi T., Kúria hh. 393/912.) Megalakulás megtámadása utólag. Felperes kérte az X. rt. megalakulását törvénytelennek kimondani azon az alapon, hogy 210 drb. részvényre sem az aláíráskor, sem később az aláírók semmiféle befizetést nem eszközölvén és a cégbejegyzést az igazgatóság valótlan előadása és a kir. törvényszék félrevezetése mellet vivén keresztül: a nevezett rt. törvényszerűen nem jött létre; ehhez képest a bár tényleg igen, de jogilag nem is létező rt. az alapítókat a K. T. iÖ2. §-a alapján való felelősségük alól fei sem menthette. Kereseti kérelmével a felperes azért volt elutasítandó, mert tényleg megalakult és a cégjegyzékbe is bevezetett, tehát tényleg létező rt. megalakulásának törvénytelensége, más szóval a rt.-nak megsemmisítése, magának a mindez-