Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

32 ideig fennálló és a cégjegyzékbe bejegyezve levő rt.-nak perbevonása nélkül csupán az alapítók egy része ellen irányozott perben ítéleti megállapításnak tárgyát nem képezheti. (Bp. Ker. és Vtszék 7682 4/i 910. sz.) Megalakulás nem támadható meg a rt. perbevonása nélkül. Helyes az elsőbíróságnak az a rendelkezése, mellyel az alapítási feltételek meg nem tartása miatt előterjesztett azt a kereseti kérelmet, hogy a társaság megalakulása törvénytelennek kimondassék, elutasította. Egyéb rendelkezéseiben is helybenhagyandó volt az elsőbiróság ítelete; mert még abban az esetben is, ha helyesnek fogadtatik el az az álláspont, hogy a részvényest egyéb előfeltételek mellett a K. T. 17/h §-ában meghatározott kereseten kivül az a jog is megilleti, hogy egyes lényeges alapítási feltételek meg nem tartása miatt azt kérhesse, hogy a cégjegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondassék, — "ha a részvényes magával a tárasággal szemben ezt a jogát nem érvényesiti, a cégjegyzékbe bevezetett s kellő időben megalakult társaság közgyűlésének határozatával a felelősség alól feloldott alapítók az aláírók által a részvényekre befizetett pénznek visszatérítésére azért nem kötelezhetők, mert az alapítók felelőssége csak akkor nem szűnt volna meg, ha a rt. a cégjegyzékbe történt bevezetése dacára, jogilag nem létezőnek tekintendő; ezt a kérdést azonban a társaság perben állása nélkül elbírálni nem lehet. Már pedig felperes keresetét kizárólag a rt. megalakulásának érvénytelenségére, nem pedig közvetlenül a peres felek közötti jogviszonyon alapuló olyan tényekre alapította, melyek a rt. jogi létezésétől függetlenül az alapítók felelősségét megállapítják. A kifejtettek alapján, — tekintettel arra, hogy az alapítókat a felelősség alól feloldó alakuló közgyűlés határozatának hatálytalansága eddigelé nincs megállapítva, — a kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét abban a részében is, mellyel felperest keresetével időelőttiség okából elutasította, indokai alapján helybenhagyta. (Bp. T. 1620/1911.. Kúria hh. 629/1912.) A rt. megalakulását kimondó határozat a K. T. 17U. §-a alapján a rt. ellen indított keresettel meg nem támadható. A K. T. 17 A. §-a a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat ellen ad a részvényeseknek kereseti jogot, amely jog tehát másra, mint a közgyűlés által hozott határozatra a törvény világos rendelkezése mellett ki nem terjeszthető. Minthogy pedig a rt. alakulását kimondandó határozat az akkor még jogilag nem létező rt. közgyűlésének, hanem az alapítók és a részvényaláírók ülésének határozata, az alapítás tárgyában hozott határozatot a rt. ellen a K. T. 174. §-a alapján indított keresettel megtámadni nem lehet, hanem amennyiben a részvényes az alapítóknak törvényellenes eljárása folytán károsodott, az ebből eredő magánjogi igényeit csak az alapítók ellen indítandó keresettel érvényesítheti. (Kúria 2901/1915.) Alapítók színleges jegyzéséért a társaság felelőssége. Az alapítókkal szemben megállapítható szinlegessége a részvényjegyzésnek a megalakult rt.-gal szemben csak ugy érvényesíthető, ha az alakuló közgyűlés ennek kifejezést adott. (Kúria 393/912.) Alakuló közgyűlésen résztvett részvényes saját részvényaláírását kifogásolja. Az a részvényes, aki résztvesz az alakuló közgyűlésen, amelyen az alapítók a részvénytőke 3o o/0-ának befizetéséről jelentést tettek s ezt