Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

28 153. §. Az aláírók az aláír/ részvények névértékének 50o/o-a erejéig azon esetben is, ha részvényeiket a jelen törvény és az alapszabályok megtartása mellett tovább adták, felelősek mar radnak. A törvény intézkedése szerint, a részvények után járó befizetések teljesítésére elsősorban az illető részvényesek kötelezvék és az aláírók s ama részvényesek között, kik később átruházás utján jöttek valamely részvény birtokába, csak annyiban tétetik különbség, hogy az aláírók akkor is, ha aláírt részvényeiken már túlhaladtak, az aláírt részvénye'; névéi tékének 5o o/0-a erejéig amaz esetre, ha a mindenkori részvényes a befizetéseket eme mértékig nem teljesítené, felelősek maradnak, így tehát a K. T. i53. és 171. §-ainak helyesen felfogott értelme nem az, mint alperes vitatja, hogy az aláírt részvények névértékének 5o százaléka a későbbi részvényesek minden kötelezettsége nélkül kizárólaag az aláírókat terhelné. (Kúria 884. febi. 22. 923. és 881/904. sz. a.) A részvényest az aláírt részvényre kötelezett tartozásával szemben beszámítási jog meg nem illeti. (Kúria 881/1904.) Részvénybefizetés. E. H. 32Ö. szám. A részvények névértékének 5o o/0-án felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, bemutatóra szóló részvényeknél azonban ez a felelősség nem áll fenn. Ha a rt. a be nem fizetett részvények megsemmisítését elhatározta, akkor a részvényestől az 5o 0/0-on felüli befizetést nem követelheti, mert a vagylagosan megillető jogok között választván, ettől a választástól már el nem térhet. Indokolás : A K. T. 153. §-a szerint, ha a részvény a befizetés elmulasztása miatt megsemmisittetik, a részvényaláíró ennek dacára az aláírt részvények névértékének 5oo/o-a erejéig felelős marad. A K. T. 1^3. §. negyedik bekezdése szerint a részvényes a névre szóló részvénynek még be nem fizetett névértéke erejéig az átruházás dacára is felelős marad mindaddig, míg az új birtokos a társasági részvénykönyvbe be nem vezettetik. A K. T. ezen most idézett rendelkezéséből tehát kitűnik az. hogy a részvények névértékének 5oo/o-án felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, de a bemutatóra szóló részvényeknél nem, ami különben is magyarázatát abban leli, hogv a bemutatóra szóló részvényeknél, amelyeknek átruházása a K. T. 172. §-a szerint átadással történik, a rt. nem tudja és nem is tudhatja azt. ho»y ki van a részvény birtokában, ismeretlen személy ellen pedig követelést érvényesíteni nem lehet. De a K. T. 1.57. §-ának 5. pontja szerint az alapszabályokban meg kell állapítani a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait és a befizetés elmulasztásának következményeit. Erre vonatkozólag az alapszabályok 6. §-a azt állapította meg, hogy abban az esetben, ha a befizetésre való felhívásnak elég nem tétetik, joga van a társaságnak kimondani, hogy a késedelmes részvényesek az aláírásból eredő jogokat és a teljesített befizetéseket a társaság javára elvesztik hogy ebben az esetben azok a részvények, melyekre befizetés nem történt érvényteleneknek nyilváníttatnak és amennyiben a részvétekre még 5o 0'0 befizetve nem lenne, a társaságnak fennmarad a joga ahhoz, hogy a részvények névértékének 5oo/0-áig még szükséges összeget az aláírótól behajthassa.