Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
26 bízott pénzintézet azokat felülvizsgálni és a rajtuk lévő folyószámokat a szöveggel összehasonlítani tartozotl-e. ellenben mind a három szakértőnek a véleménye egybehangzó abban a tekintetben, hogy a forgalomban csak a részvényutalványok szövegét, de nem azoknak a szövegtől különálló folyószámait szokás megvizsgálni ; tehát a részvényutalvány megszerzésekor a rajta lévő folyószám megvizsgálásának elmulasztása a felperes részéről gondatlanságnak nem minősíthető ; de ez az álláspont, — minthogy sorsolás alá nem eső papírról van szó — az észszerűségnek is megfelel; végül akár az alperest, akár a nyomtatvány készítőjét, akár pedig a forgalomba hozatallal megbízott pénzintézetet terheli a részvényutalvány hibás szövegezése, illetve e hibás szövegnek megfelelő árban való értékesítése körüli tévedés, ennek, illetve a jóhiszemű szerző megtévesztésének káros következményeit a harmadikkal szemben az alperesnek kell viselnie. (Kuna 5101/1922.) Részvényutalvány jogi természete, sorszámozása. Nem volt vitás, hogy az utalvány 2 5 darab részvényről szól, illetve szövege szerint alperesi rt. arra kötelezte magát, hogy annak bevonása ellenében az utalvány bemutatójának 2 5 drb. egyenként 200 K. n. é. társulati részvényt szolgáltat ki. A részvényutalvány a K. T. 11\ 8. §-a szerint a részvények kibocsájtásáig ezeket helyettesíti, ha tehát valaki ilyen utalvány birtokába jut, az utalványon feltűntetett részvény vagy részvények kiszolgáltatására nyer jogot. Az a körülmény, hogy az utalványt sorszámmal látják el, e szempontból nem bír fontossággal. Az utalványoknak számozással való ellátása kezelési szempontból lényeges lehet, de a forgalomban azok adásvételénél nem követelhető, hogy megvásárlása előtt meggyőződést szerezzen arról, vájjon rendben van-e az értékpapír. A kereskedelmi vagy éppen a tőzsdei forgalom ily korlátozást nem tűr, felperes tehát mikor birtokosa lett a kérdéses utalványnak, jóhiszeműen s a rendes kereskedő gondosságával járt el s így a szövegből kitünőleg joggal hihette, hogy az utalvány alapján 2 5 darab részvényre tarthat jogot. Felek egyező előadása alapján a kir. törvényszék tényként állapította meg, hogy felperes a 1070/Í2 sz. részvényutalvány birtokosa volt s hogy azt alperesnek lebélyegzés végett bemutatván, alperes azt visszatartotta, felperesnek vissza nem adta. A fent kifejtettek alapján a kir. törvényszék azt is megállapította, hogy alperesnek nem volt joga a részvényutalványt visszatartani, illetve most már miután a részvények kibocsájtattak, jogtalanul vonakodik a 25 darab részvényt felperesnek kiszolgáltatni, miért is arra itéletileg kellett kötelezni. (Bp. Tsz. 42480/1920.) Feltételhez kötött részvényjegyzés. Az oly részvényjegyzés, mely az alaptőkének bizonyos összegre felemeléséhez köttetett, hatálytalan, ha az alaptőkefelemelés a kikötött összegre nem sikerült. Kúria 816/1914.) Részvényaláírás utólagos kifogásolása. Az a részvényes, aki részt vesz az alakuló közgyűlésen, amelyen az alapítók a részvénytőke 3oo/o-ának befizetéséről jelentést tettek s ezt takarékpénztári betétkönyv felmutatásával igazolták is és a szavazatával hozzájárult a tett bejelentés valóságához, a befizetések megtörténtének az igazolásához s ezzel a rt. megalakulásának a kimondásához, nem kifogásolhatja utóbb részvényaláirását azon az alapon, hogy a részvény névértékének a io°/o-át az aláírásnál be nem fizette, nem pedig azért, mert azzal a té-