Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

22 részvények helyett készpénzfizetési követeljen, joga nincs. (Bp. Tsz. 35545/1921.) Részvényaláírásból folyó fizetési kötelezettség. Igazgatósági tag perlése. Az, aki a részvényaláírásból folyó fizetési kötelezettségeknek eleget nem tevő harmadik személyek tartozását magára vállalta, a társaság tárcájában visszamaradt szóbanforgó részvényeket átvette, ezeknek névértékével a társaság könyveiben meg is terheltetett. — nem érvényesítheti azt a kifogást, hogy a részvényaláírásból folyó hátralékos befizetésre irányuló követelés érvényesítéséhez előzetes igazgatósági vagy közgyűlési felhívás kell. Míg a közgyűlés az igazgatósági tagok ellen a kártérítési per indítását el nem határozza, a társaságnak az igazgatósági tagok ellen kártérítési követelése nem létezik és ezért hitelezői által addig le sem foglalható. (Kúria 3457/1923.) Aláírás érvénytelenítése dapitó részéről. Az alapító s ezt követőleg igazgatósági tag az alaptőke aláírására s a tett befizetésekre nézve tett előterjesztésekért a K. T. 218. és 219. §-ai szerint személyesen felelős lévén : a rt. aláírásának érvénytelenítése végett nem hivatkozhatik sikerrel arra. hogy a részvények névértékére a K. T. által kötelezőleg előírt 10. illetve 3oo/0 befizetése valójában nem történt meg. (Kúria 5017/1915.) Alapítók felelőssége. Még abban az esetben is. ha helyesnek fogadtatik el az az álláspont, hogy a részvényest egyéb előfeltételek mellett a K. T. 174. §-ában meghatározott kereseten kívül az a jog is megilleti, hoorv egyes lényeges alapítási feltételek meg nem tartása miatt azt kérhesse, hogy a cégjegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondassák, ha a részvényes magával a társasággal szemben ezt a jogát nem érvényesíti, a cégjegyzékbe bevezetett s kellő időben megalakult társaság közgyűlésének határozatával a felelősség alól feloldott alapítók az aláírók által a részvényekre befizetett pénzek visszafizetésére azért nem kötelezhetők, mert az alapítók felelőssége akkor sem szűnt volna meg, ha a rt. a cégjegyzékbe történt bevezetése dacára, jogilag nem létezőnek tekintendő. (Bp. T. 1620/1911., Kúria hh. 629/1912. sz. al.) 151. §. Az aláírás személyesen vagy meghatalmazott által eszközlendő. Az aláírásnál, amennyiben a tervezetben magasabb befizetés ki nem köttetett, minden aláírt részvényre névértékének 100/0-a készpénzben s a tervezetben megállapított értékben (valuta) befizetendő. Ennél vagy a kikötődnél magasabb befizetésre az aláírók, illetőleg fogutódaik az alakuló közgyűlés megtartása előtt nem kötelezhetők. Az e §-ban megállapított szabályokkal ellenkező részvényaláírás semmisnek tekintetik. A részvényaláírás érvényessége nincs attól feltételezve, hogy a tervezet az aláírási ívbe felvétessék. Részvényjegyzésnél az alaptőke felemelése esetében nem szükséges a 10 0/0 lefizetése. (Kúria n53/9o3.)