Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

23 A K. T. I5I. §-ának a részvényaláírás érvényességére vonatkozó határozatai uj részvények kibocsátásánál akkor sem alkalmazhatók, ha a közgyűlés által megállapított tervezet előírja a részvények kibocsátási árának 10 % erejéig egyidejüleges befizetését. (Kúria 613/1900. ) A K. T. I5I. §-ában foglalt rendelkezés az alaptőke felemelése céljából kibocsátott új részvénvaláírásra nem alkalmazható. (Kúria I3Q6 1900. 1123 1891.. 683 1892.. 835 1900.. 613 1900.. 650/1907. ) Ha a részvény értéke természetbeni betételekkel fedezendő, akkor a részvényaláírás érvényességéhez a 10%-os befizetés nem szükséges. Kúria 5935/1887.. 900. szept 26- 593. ) Amennyiben a részvényaláíró sem a részvényjegyzés alkalmával, sem később nem fizeti le az általa jegyzett részvényösszeg 10 %-át, sem pedig másnak, különösen az alapítóknak ama cselekménvét. hogy ezen összeget helyette lefizették, akár kifejezetten, akár hallgatólag jóvá nem hagyta, a részvényjegyzés semmisnek lévén tekintendő, a részvényösszeg további hátralékos részének megfizetésére nem kötelezhető. Nem tekinthető hallgatólagos jóváhagyásnak az a körülmény, hogy a részvényjegyző az alakuló közgyűlésre szóló meghívót és a részvényösszeg befizetésére szóló felhívásokat kézhez vette, anélkül, hogy tiltakozott volna részvényesnek való tekintése ellen. Az azonban bizonyítja az utólagos jóváhagyást, ha résztvesz azon az alakuló közgyűlésen, mely az ő tiltakozása nélkül tudomásul vette az alaptőkének 1000. illetve 30% befizetés útján való biztosítását: ámde ha jelen volt 10%. illetve 30% befizetés utján való biztosítását: ámde ha jelen volt ugyan a közgyűlésen, de onnan eltávozott, mielőtt ez az előterjesztés, illetve tudomásulvétel megtörtént volna, nem tekinthető a jóváhagyás megtörténtnek. Azt. hogy a részvényaláiró a részvény névértékének 10%-át befizette, a közgyűlési jegyzőkönyvnek az a tartalma, hogy az összes részvényekre a 30% befizettetetett. nem bizonyítja, sem pedig azt, hogy ez az ő hozzájárulásával történt. 'Kúria 906. aug. 30. 570. ) Ha valaki kifogás nélkül részt vesz a részvénytársasági alakuló közgyűlésen, melyen az alapító a részvénytőke 3o százalékának befizetéséről jelentést tett és melyen a részvénytársaság megalakultnak kimondatott, utóbb abból az okból, mert a jegyzett részvények névértékének 10 százalékát az aláírásnál be nem fizette és így aláírása semmisnek tekintendő, nem tagadhatja meg a részvény jegyzése által elvállalt fizetési kötelezettségét. 1 Kúria 1108 906. ) A kibocsátandó részvények túljegyzése esetében a kisorsolt részvényaláíró nem követelheti a részvénytársaságtól az el nem fogadott részvény aláírása alapján jegyzett részvények kiszolgáltatását. (Kúria 895. szeptember 10. 1101. ) A vasút kiépítéséhez az 1880: XXXI. és 1888: IV. törvénycikk értelmében vállalt hozzájárulási kötelezettség megfelelő névértékű részvények átvétele ellenében nem bír a K. T. által szabályozott részvényaláírás jogi természetével s így erre a K. T. 120. és következő szakaszai nem alkalmazandók. 'Kúria 921/900. ) A valamely meghatározott irányú vasúti vonalra kötelezett hozzájárulás alól menekült a kötelezett, ha az illető vasúti vonaton felül egyéb vonalakkal is kibővítve építtetik ki a vasút. Kúria 1060 1901. ) A valamely vasúti vonal kiépítésére törzsrészvények ellenében kötelezett hozzájárulási összeg nem követelhető a kötelezettől, ha az illető társaság más társasággal egyesült és ennek a törzsrészvényeit kívánja ellenérték gyanánt kiszolgáltatni. (Kúria 903. dec. 17. 305. ) A helyiérdekű vasutakról szóló 1880; XXXI. t. -c. -nek és az azt rész-