Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

19 Tervezetbe felvehető egyéb rendelkezések, hévre vagy bemutatóra szóló jelleget nem kell a tervezetbe foglalni. A K. T. 179. §-ában kimondott az a rendelkezés, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a törvényben megjelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, nem feltétlen hatályú, hanem az alapszabályoknak nyilván csak lényeges intézkedéseire vonatkozik. Jelen perben tehát azt kell elbírálni, hogy lényeges intézkedése-e az alapszabálynak az, hogy a részeinek bemutatóra vagy névre szóljanak. A kir. törvényszék a kérdés elbírálásánál a K. T. rendelkezéseiből indul ki. Hogy a törvény maga mit tekint a tervezet lényeges részének, az kitűnik a 100. §-ából, amely felsorolja, hogy mit kell a tervezetnek magában foglalni. S minthogy a felsorolás nem példaszerű, hanem kimerítő, csak az tekinthető lényegesnek, ami a felsorolásban benn van. A tervezetbe felveendő intézkedések közül a felsorolásból hiányzik annak a meghatározása, hogy a részvények bemutatóra vagy névre szólnak és így ez a rendelkezés lényegesnek nem tekinthető. ^Kúria 60 iai3.) Más vállalatokban való részvétein, mint vállalati tárgy. Az alapszabályok 3. §-ának a tervezetből átvett rendelkezései szerint a vállalat tárgyai közé: más vállalatokban való részvétel is tartozik. E minden korlátozás nélkül tett kijelentés nem áll ellentétben a módosított alapszabályok ama halározmányával, mely a vállalat céljai közé: akár saját, akár béreit ingatlanokon mezőgazdaság és állattenyésztés folytatását és ezzel összefüggő ügyletek lebonyolítását is felvette; annál kevésbbé, mert ezek a vállalatok egyrészt azon más vállalatok közé tartoznak, melyekben való részvétel meg van engedve, másrészt lényegében nem ellenkezik a tervezettel, hogy olyan vállalatot, melyben való részvétel szabad, a rt. önállóan folytasson; s mert ezek a vállalatok a malomüzlet mellett folytathatók és az üzemek kölcsönös táplálására és termékeinek hasznosítására szolgálnak s ekként a malomvállalat fejlesztésére irányulván, annak az alapszabályokba felvétele a részvényesek érdekeit nem sérti, de a társaság tervezetében megállapított célok és üzletágak keretén nem esik kívül. Ennélfogva a K. T. 179. §-ának végpontjában felállított tilalom esete fenn nem forog. (Bp. T. 7077 1921.) Üzletkör kiterjesztése nem változtatja meg a vállalat tárgyát. A K. T. 179. §-ának utolsó bekezdése értelmében azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át — és ekként a vállalat tárgyát is (K. T. i5o. §. 14) — a törvényben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani. E tilalom azonban csupán a társaság céljának megváltoztatására irányul és nem vonatkozik arra. midőn nem erről, hanem a már elfoglalt alapon az üzletkör kiterjesztéséről van szó. (Bp. T. 9380/1921.) Vállalat tárgyának megváltoztatása. Az alapszabályok 6. §-ának végpontjában foglalt az a közgyűlési határozat, hogy a társaság a vonatkozó törvényes szabályok teljesítése után működését egyéb biztosítási ágakra is kiterjesztheti . az alapszabályoknak oly módosítását jelentené, mely szerint a vállalat üzletköre a szállítási biztosításon, mint a vállalat tárgyán túlmenően egyéb biztosí*