Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

20 tási ágakra is egyedül az alapszabályi rendelkezés alapján ki volna terjeszthető; ez pedig a vállalat tárgyának megváltoztatása, és ekként a tervezetből átvett alapszabályi intézkedés módosítása volna, mely a felhívott törvényhely tilalmába ütközvén, az erre vonatkozó közgyűlési határozatot a felügyeleti jog alapján (K. T. 180. §.) hivatalból meg kellett semmisíteni. (Bp. T. 9880/1921.) Tervezeti vállalattárgy meg nem változtathatásának értelme. A társasági szerződést képviselő tervezet a részvényaláírókkal és a későbbi részvényesekkel szemben az az alap, amelyen a vállalat tárgyának és céljainak ismeretében részvényesekké válnak: érdekeiket sértené és szándékukkal ellenkeznék tehát az, ha a vállalat, melynek részeseivé váltak, beleegyezésük nélkül üzletének tárgyát megváltoztatná, és ezáltal más vállalattá lenne, mint amelyben ők részt kívántak venni; de a józan életfelfogás szerint szándékukkal nem ellenkezhetik és érdekeiket nem sértheti, ha a vállalat fejlődik és üzletkörét ugyanazon tárgyban és alapon kiterjeszti. (Bp. T. 9380/1921.) Elsőbbségi kötvények s a tervezet. Ha a rt. megalakulásakor elsőbbségi kötvényeket bocsát ki, akkor az ezek felőli megállapodások a K. T. iöo. §-ának 3. pontja értelmében már a tervezetbe, a 153. §. 7. pontja értelmében pedig az alapszabályokba is felveendők, sőt a i58. §. 5. pontja értelmében az a cégjegyzékbe is bejegyzendő és közzéteendő, ha pedig ilyen elsőbbségi kötvények nem mindjárt a megalakuláskor, hanem csak később bocsáttatnak ki a részvénytársaság által, akkor az ezekre vonatkozó megállapodások a K. T. 166. §-ának 3. bekezdése értelmében a közgyűlés által állapítandók meg. Igaz ugyan, hogy a K. T. nem tartalmaz kifejezett intézkedést abban a tekintetben, hogy az ezekre az utóbb kibocsátott elsőbbségi kötvényekre vonatkozó megállapodások is felveendők az alapszabályokba, azonban nem volna semmi elfogadható magyarázata annak, hogy a megalakulás után (később) kibocsájíott elsőbbségi kötvények felől másként kívánt volna intézkedni, mint az alakulással egyidejűleg kibocsájtottakról, de meg másfelől a dolog természete és a kereskedelmi forgalom biztonsága egyenesen megköveteli azt, hogy az alapszabályokba mindaz felvétessék, ami a rt.-nak, különösen harmadik személyekkel szemben való jogviszonyai szempontjából különösebb fontossággal birhat és a fennforgó esetekben kétségtelenül bir is; mert az elsőbbségi részvények egyrészről rendszerint közforgabni értékpapírokat képeznek, de másfelől az elsőbbségi kötvények, mint voltaképpeni adósleveleknek kibocsátása a részvénytársaságokra nézve kétségtelenül nemcsak akkor képez igen fontos körülményt, amikor a részvénytársaság az alakulással egyidejűleg bocsát ki ilyen kötvényeket, hanem akkor is, ha ezt későbben teszi és ezáltal később válik a kibocsátott kötvények névértéke erejéig adóssá; és ugyanezért nem volna elfogadható alapja annak, hogy az alapszabályokba csak azért nem kellene felvétetnie, mert az így kifejezetten megmondva nincs a törvényben. (Bp. T. 4687/1914.) Tőkeemelésnél is be kell fizetni a részvény értékét. De az új részvények társasági tartozás kielégítésére is szolgálhatnak. A bírói gyakorlat szerint az alaptőke felemelése esetében is alkalmazandó a K. T'.-tnek az eredeti alaptőke tekintetében irányadó az a