Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

15 avagy szolgáltatás lehet, amelynek meghatározható vagyoni értéke van. I kúria 303/1909.) A netalán kibocsátandó ujabb részvényekre vonatkozó elővételi jog kikötése olyan előny, amelynek érvényességéhez a tervezetbe való felvétel szükséges. ^Kuria 796 1900.) A részvénytársasági tervezetnek az alapító által kibocsátása és a részvény aláíróknak a jegyzésben való részvétele annyit jelent, hogy az alapító felhívására az aláírók kötelezettségei vállalnak a megalakulásban való részvételre. A tervezet azon intézkedését, hogy a részvényösszeg 3oo0-a az alakuláskor fizetendő, úgy kell érteni, hogy az aláíróknak a 3oo/o-ot az alakuló közgyűlésig vagy az alakuló közgyűlésen kellett a tervezet értelmében lefizetniük. Ha a tervezetben nincs intézkedés arra az esetre, ha valamely aláíró nem fizeti be az alakuló közgyűlésig befizetendő összeget, az a körülmény, hogy az eset bekövetkezett és a rt. megalakulását lehetetlenné tette, azt vonja maga után. hogy a tervezett alakulást meghiúsultnak és az aláíróknak a megalakulhatás végett elvállalt kötelezettségét megszűntnek kell tekinteni. (Kúria i2Ö3 1906, 392/1905.) Gyámság és gondnokság alatt állók helyett a törvényes képviselő, gyám vagy gondnok eszközölheti a részvényjegyzést, de csak a gyámhatóság jóváhagyásával. (Kúria 200 1900.) Ha a 10 o/0 fizetése az aláírással egyidejűleg nem teljesíttetett, nincs kizárva, hogy ez a hiány utólag pótoltassék. (Kúria 28V1901.) Ha a részvény értéke természetbeni betétekkel fedezendő, a részvényaláírás érvényességéhez a 10 o0-os befizetés nem szükséges (Kúria 5935/1887.) Nyereséghányadrész az alapító részére. Ha az alapítási tervezetbe az alapító részére mindaddig, míg legalább bizonyos meghatározott névértékű részvények birtokában van. a nyereség bizonyos hányadrésze jutalékként biztosíttatott és ez a megállapodás az alapszabályokba is felvétetett, ez az intézkedés, a tervezetben megjelölt jogviszony fennállása alatt, az alapító beleegyezése nélkül, egyoldalúan, közgyűlési határozattal meg nem változtatható. És ha e jutalék csak a részvények birtokához van kötve, akkor a fizetési kötelezettség nem függ attól, hogy a részvények az alapító nevére át legyenek írva. (Bp. T. 5690 1917.) Élethossziglani, élet jár ad éh szerű jövedelemmel járó állás a tervezetbe veendő fel. Élethossziglani, életjáradékszerű jövedelmet biztosító állás kikötése a K. T. i5o. §. 6. és i56. §. 3. pontja alá esik, azt tehát a tervezetbe s az alapszabályokba fel kell venni. Egyszerű, bár hosszabb tartalmú szolgálati szerződés nem esik e tekintet alá. (Kúria 6129 1923.) Alapítókhal kötött ügyletek. A K. T. 102.. 154- és 160. §-aiból következik, hogy az a harmadik személy, aki a r.-t. megalakulása előtt a társaság nevében eljáró alapítókkal ügyletet köt, ebből folyóan csakis ezekkel, nem pedig a meg nem alakult rt. részvényjegyzőivel kerül jogviszonyba. Ily ügyletekből származó követelés kielégítésére tehát a harmadik személy a részvényaláírók által az alaptőke biztosítására befizetett és a rt.-t meg nem alakulása okából nekik csorbítatlanul visszajáró pénzösszegeknek csak azt