Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
16 a részét veheti jogszerűen igénybe, amelyet maguk az alapítók, vagy pedig oly részvényaláírók fizettek be, akik az alapítók által a harmadik személlyel kötött ügylethez hozzájárultak. (Kúria 4772/1922.) Apport-ingatlan tehermentesítésére halasztás. Érvénytelen az az igazgatósági határozat, mely — az alapítási tervezettel és az alakuló közgyűlés határozatával ellentétben — halasztást ad az apportként a társaságba tehermentesen beviendő ingatlan tehermentesítésére. (Kúria 3317/1923.) Részvényaláiró igénye a befizetett összegre csődben. Sem a K. T. i5o. §-ában, sem egyébként a törvényben nincs oly intézkedés, amelyből következnék, hogy a rt. alapítása vagy a részvénytőke felemelése céljából befizetett részvényösszegek a rt. megalakulásáig vagy a részvénytőkefe'emelés jogszerű keresztülviteléig letétként önzendők a részvényaláíró javára. Ennélfogva a részvényaláiró az alaptőke felemelés nem sikerülte esetében joggal követelheti ugyan a befizetett összeg visszafizetését a közadóstól, de a befizetett összegre vonatkozó és a Cst. A2. §-a alá eső tulajdoni igénye nincs. (Kúria 7860/1915.) Befizetés helye. Ha az alapítási tervezetben nincs megjelölve az a természeti vagy jogi személy, akinél a részvénybefizetések teljesítendők, úgy az alabítók bármelyikénél történt befizetés joghatályosnak tekintendő. (Kúria 817/1914.) Részvénykibocsátási illeték. A panaszló azon alapon támadja s kéri törölni az illetéket, hogy 3 millió koronában meghatározott alaptőkéjéből csak 900.000 K-t tevő 3o százalék fizettetett be, melynek megfelelő 18.000 K illetéket befizetett, a többinek befizetése előtt a rt. elhatározta feloszlását és felszámolás alatt áll s ezért méltánytalan lenne a be nem fizetett részvénytőke után illetéket követelni. Minthogy az i92o:XXIV. t.-c. 14. §. 1. pontja értelmében a III. f. részvénykibocsájtási illeték a társasági szerződés illetéke és minden részvény után nemcsak a befizetett, hanem a befizetni kötelezett összegtől is jár, — minthogy nincs oly jogszabály, mely kimondaná, hogy a felszámolás — amelynek elrendelése a részvénytőkehátralékok bekövetelését nem is zárja ki — a be nem fizetett részvénytőke utáni illeték törlésére ad igényt, — a méltányosság alapján pedig az illeték törlését igényelni nem lehet, a panaszt el kellett utasítani. (Közig, b. I55I/924.) Alapítók egymásközti alapszabályértelmező megállapodásai. A kir. törvényszék nem tehette a magáévá a felperes által vitatott azt a jogi álláspontot, hogy az alapítóknak egymás közötti megállapodása az alapszabályok értelmezésénél figyelembe veendő, mert az alapítók az egymás közötti megállapodásokra a rt.-gal szemben sikerrel csak abban az esetben hivatkozhatnak, ha ezek a megállapodások az alapítási tervezetbe, onnan pedig az alapszabályokba fel, illetőleg átvétettek Már pedig a jelen esetben a megállapodások pontjai sem az alapítási tervezetben, sem az alapszabályokban nem szerepelnek. (Pestv. Tsz. I5I64 1923., Kúria hh. 2597/1925. sz. al.)
