Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

196 időre követelheti, de ez az üzleti évtől s nem a közgyűlési határozat hozatalától számítandó. (Kúria 186/1894.) Az igazgatósági tag a részére az alapszabályok szerint biztosított nyereség jutalékot a társaságtói akkor is követelheti, ha a társaság az igazgatóságot megillető jutalékot egy egész összegben az igazgatóság részére ki is adta. (Kúria 1/186/1902.) A részvénytársaság igazgatója a társaság elleni illetményeit nem köteles első sorban az iparhatóság előtt érvényesíteni (Kúria 5 ^2/1904.) Az igazgatók és felügyelő-bizottsági tagok a részvénytársaság perben nem állása esetében is kötelezhetők arra, hogy valamely a részvénytársaság könyveiből merített s meríthető tényről tanúskodjanak. (Kúria 1/45/900., 1 io5/9o3.) Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjaivá megválaszthatok külföldi állampolgárok és külföldi lakosok is. A felügyelő-bizottság tagjaivá nem-részvényesek is megválaszthatok. (Bp. T. 44/1906.) Az ügyvezető igazgató a társaság egész kereskedelmi üzlete vezetésével megbízott kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, kinek hatásköre a társaság kereskedelmi üzlete folytatásával rendszerint járó ügyletekre kiterjed; ezért az ügyvezető igazgató által egyedül eszközölt árurendelés a részvénytársaságot akkor is kötelezi, ha az érvényes cégbejegyzéshez két igazgatósági tag aláírása szükséges. Nem változtat ezen a felelősségen az a körülmény sem, hogy a részvénytársaság üzeme az áruk vásárlása idején bérbe volt adva és így a társaság nem maga gyakorolta a gyári üzemet, melyhez a megrendelt áruk szükségesek. (Kúria 688/904.) Az igazgatóság saját díjazását csak közgyűlési felhatalmazás vagy alapszabályi intézkedés folytán állapíthatja meg. Az el nem mozdított felszámolónak előre megállapított díjazása nem tagadható meg azon az alapon, hogy kötelességét nem teljesítette. (Kúria i556/9o5.) E. H. 630. szám. Igazgatóság és felügyelő-bizottság felelőssége. Az igazgatóságnak az ügyek vezetésére és a felügyelő-bizottságnak az ügyvitel ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott törvényes felelőssége, tekintettel hatáskörük különbözőségére, egymást nem fedi, és így az a körülmény, hogy az igazgatóság részére a felmentvény megadatott, még nem zárja ki azt, hogy a felügyelő-bizottságtól a felmentvény megtagadtassék. Ebből okszerűleg következik, hogy az igazgatóság tagjait a saját ténykedésük és eljárásuk felett és hasonlóképen a felügyelő-bizottság tagjait a saját ténykedésük és eljárásuk felett, a közgyűlésen a szavazati jog meg nem illeti, ellenben a felügyelő-bizottság részére adandó felmentvény tárgyában az igazgatóság tagjai, és viszont az igazgatóság felmentése tekintetében a felügyelő-bizottság tagjai szavazati jogaikat érvényesen gyakorolhatják. Tényvázlat: A felperes a K. T. 174. §-a alapján indított keresettel megtámadta és megsemmisíteni kérte az alperes rt.-nak 1914- évi április hó 3o-án tartott közgyűlésén a napirend 1. és 3. pontjaira vonatkozóan az alperesi igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére adott felmentvény tárgyában hozott határozatokat és pedig a többi között azon az alapon, mert ezen határozatok hozatalánál azok elfogadása mellett az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjai is, mint részvényesek szavaztak, holott ezek a kérdéses határozatok tekintetében érdekeltek s így azok hozatalánál nem szavazhattak volna, következésképen ezek a szavazatok érvénytelenek.