Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

193 Cégbíróság felügyeleti hatáskörének határai a mérleg elbírálásánál. Felügyeleti hatáskörénél fogva a cégbíróság belebocsátkozhat ugyan annak vizsgálatába, hogy a közgyűlés elé terjesztett mérlegnek és a rt. vagyonának megállapításánál a K. T. 199. §-ának rendelkezései meg­tartattak-e és amennyiben a bemutatott mérlegből nyilvánvalóan kitűnik az, hogy a mérlegben szereplő vagyon megállapítása a törvény rendeletének meg nem felelően történt s az értékelés alapjául nyilvánvalóan helyte­len és valótlan adatok szolgáltak, jósra van a bíróságnak a mérleget tudo­másul vevő közgyűlési határozat megsemmisítésére ; ilyen nyilvánvalóan helytelen és valótlan adatok fennforgása nélkül azonban a bíróság felügye­leti hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalból vizsgálja, vájjon az a becslés, melyet a részvénytársaság a mérleg megállapításánál alapul vett, általában véve és számszerűen helyes-e? (Bp. T. 545/912.) Érdekeiben sértett részvényes felfolyamodási joga. A 683oo 1914- M. E. sz. rendelet 24. §• 1. pontja értelmében a közgyűlési határozatnak a K. T. 180. §-a alapján hivatalból történt felülvizsgálása tárgyában hozott végzés ellen is élhet felfolyamodással az a részvényes vagy igazgatósági tag, akinek jogát vagy jogi érdekét a végzés­ben foglalt rendelkezés sérti. (Kúria 4923/1922.) Cégbíróság hivatalból is vizsgálhatja a közgyűlési határozatokat. A K. T. 180. §-a értelmében a cégbíróság a reá ruházott törvényes felügyeleti és ellenőrzési hatáskörben köteles a közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt határozatokat hivatalból is vizsgálat alá vonni abból a szempontból, hogy azok a törvény és az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelnek-e s e hatáskörében joga van arra is, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvnek és mel­lékleteinek adataiból megállapítható, a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző nyilvánvaló szabálytalanság fennforgása esetében a közgyűlés hatá­rozatait hivatalból megsemmisítse. (Kúria 492 3 1922.) A közgyűlési jegyzőkönyv tartalmával szemben a közgyűlési határo­zatot megtámadó részvényes bizonyíthatja, hogy a határozat hozatalánál a közgyűlésen jelen nem volt. A kir. Kúria a tárgyalás és bizonyítási eljárás kiegészítését szük­ségesnek találván, mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletét feloldja és uta­sítja az eljáró kir. törvényszéket, hogy a jelen per tárgyát képező köz­gyűlésre vonatkozó meghívás teljes szövegét a céghivatal okmánytárából szerezze be és a perben álló feleknek jegyzőkönyvi tárgyaláson leendő meghallgatása által adjon alkalmat, hogy a beszerzett meghívóra észre­vételeiket megtehessék és hogy a felperes bizonyíthassa azt az állítását, hogy a kérdéses közgyűlésről még a megtámadás tárgyát képező hatá­rozatok meghozatala előtt eltávozott és a felperes által felajánlott bizo­nyítás és az alperes netán javaslatba hozott ellenbizonyítás lefolytatása után, a kifejlendőkhöz képest hozzon a kir. törvényszék, a per- és feleb­bezési költségek viselésének kérdésére is kiterjedő újabb határozatot. (Kú­ria 425/910.) Hivatalból megsemmisítés joga és módja. A K. T. 180. §-ában megjelölt bíróságnak a K. T.-en alapuló felügyeleti és ellenőrzési hatásköréből folyólag nemcsak jogában, ha­nem kötelességében is áll a hozzá beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyvben 13

Next

/
Thumbnails
Contents