Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

194 foglalt határozatokat hivatalból is vizsgálat tárgyává tenni abban az irányban, hogy azok a törvénybe, vagy az alapszabályokba nem ütköznek-e, és a bíróságnak ez a joga és kötelessége kiterjed arra is, hogyha valamely közgyűlési határozatot a törvénybe, vagy az alapszabályokba ütközőnek talál, azt megsemmisítse és a társaságot a szükségesnek talált megfelelő intézkedés megtételére és új szabályszerű határozat hozatalára utasítsa. Minthogy pedig a másodbíróság megtámadott végzésének vonatkozó indokaiban helyesen állapította meg azt, hogy az igazgatóság által a közgyűlés elé terjesztett évi mérleg és az ezt jóváhaigyó közgyűlési határozat a másodbíróság végzésében megjelölt irányban a folyamodó rt. alapszabályaiba ütközik, ezt a közjgyűlési határozatot meg kellett semmisíteni és az igazgatóságot az üzletévre vonatkozóan új alapszabályszerű mérleg-, nyereség- és veszteségszámla (eredmény-számla) készítésére, s a rendelkező részben jelzett további megtfelelő intézkedésre kellett utasítani. Ezek alapján és figyelemmel arra is, hogy a bíróság a mérleg mikénti felállítására és ebből folyóan arra, hogy a közgyűlés a mérleg megállapítása tárgyában milyen határozatot hozzon, egyenes utasítást nem adhat, hanem csak általánosságban azt követelheti meg, hogy a közgyűlésileg jóváhagyott mérleg szabályszerű legyen, — figyelemmel továbbá arra, hogy célszerűségi szempontból helyesebb, ha a folyamodó részére nem a közgyűlés összehívására, hanem a közgyűlésileg jóváhagyott mérleg beterjesztésére tűzetik a bíróság által közvetlenül ellenőrizhető határidő, — a másodbíróság végzését helyben kellett hagyni. (Kúria 6258/1917.) Külön íven megjelölt alapszabálymódosítás. Ha a módosított alapszabály szakaszoknak úgy eredeti, mint módosított szövege egy külön íven szószerint fel van tüntetve, amely úgy a közgyűlési elnök és jegyzőkönyvvezető, mint a jegyzőkönyvhitelesítők eredeti aláírásával el van látva és ha ez az ív a jegyzőkönyvet a cégbírósághoz bemutató kérvényhez mellékelve van, akkor az a körülmény, hogy az alapszabályok módosított szövege magában a jegyzőkönyvben fel nem vétetett, fontossággal nem bir. (Bp. T. 329/1918.) 181. §. Azon közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok módosítását, a társaság feloszlását vagy egyesítését más társasággal tárgyazzák, az igazgatóság által a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés végett a törvényszéknek bejelentendők. A bevezetés megtörténte előtt az érintett határozatok joghatállyal nem bírnak. A bevezetés közzététele csak akkor szükséges, ha általa a korábbi közzétételben foglaltakra nézve változás történik. A hozott határozatoknak harmadik személyek elleni joghatályára nézve a jelen törvény 9. és 19. §-aiban foglalt határozatok szolgálnak irányadóul. Közgyűlési határozatnak cégjegyzékbe vezetését nem gátolja az ezen határozat megsemmisítése iránt valamely részvényes által a K. T. 17/tf §-a alapján indított per. (Kúria 729/190/i.) A módosított alapszabályokat teljes szövegükben a cégjegyzéki okmánytárba leendő elhelyezés végett be kell mutatni, mert különben az okmánytárban nem volna oly okirat, amely egymaga tájékozást nyújtana az érvényben levő alapszabályokról, hanem a különálló okiratok egybevetéséből kellene összeállitani, hogy az alakuláskor megállapított alap-