Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
185 nek érdekét sértették, vagyis, hogy azok a törvénnyel, vagy az alperes alapszabályaival ellenkeznek. (Kúria 2382/1926.) A lap t őkefelemelés. Oly esetekben, mikor nem a rt. alapitásáról, hanem a már létező rt. alaptőkéjének felemeléséről van szó, a K. T. i5o., I5I. és i54§-aiban foglalt rendelkezések mellőzése az aláírás érvénytelenségét feltétlenül nem vonja maga után és ilyen esetben a részvényaláírásból származó fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele csak az, hogy a részvénykibocsátás a maga egészében eredményes legyen, ami fennforgónak tekintendő akkor, ha a kibocsátott úi részvények tényleg elhelyeztetnek. (E. H. 17/Í8/1915.) J J J Ö Uj részvények kibocsátási árfolyamának igazgatósági meghatározása. A közgyűlésnek az a határozata, amely szerint az elhatározott alaptőkefelemelés folytán kibocsátandó új részvények mikénti elhelyezését és kibocsátási árfolyamuk megállapítását az igazgatóságra bízta, törvénybe nem ütközik. (Kúria 3960/1917.) Elővételi jog közgyűléstől függ. Nem tekinthető az alaptőke felemelése alkalmából kibocsátandó új részvényekre való elővételi jog a részvényesek oly értelemben vett egyéni jogának, mely felett a közgyűlés többségi határozattal nem rendelkezhetnék, mert törvényünk e jognak a közgyűlés szuverénításának alávetett egyéb részvényesi jogoktól eltérő ilyen természetét ki nem mondja. (Bp. T. 6309/1918.) Tőkeemelésnél régi részvényesek érdekei. A megtámadott közgyűlési határozat értelmében a kibocsátásra kerülő 5ooo új részvényből csak 5:2 arányban 2000 darabra gyakorolhatják a régi részvényesek 6000 K-jával elővételi jogukat, míg a fennmaradó 3ooo új részvény szabad kézből 9000 K-jával való értékesítésére az igazgatóság nyert felhatalmazást azzal a korlátozással, hogy azok is elsősorban a régi részvényeseknek juttatandók. Felperes ezt a határozatot sikerrel csak abban az esetben támadhatta volna meg, ha kimutatja, hogy ez a határozat a régi részvényesek jogos érdekének megsértésével, az új részvények értékükön alul átengedése útján idegeneket juttatott vagyoni előnyhöz. Erről azonban nem lehet szó, mert felperes, aki az alperesi rt.-gal való egyesülés végett azzal folytatott tárgyalások során tüzetesen megismerhette az alperes vagyoni helyzetét, pár hóval a közgyűlési határozat hozatala előtt kelt fúziós ajánlatában maga is csak 8000 K-ban volt hajlandó az alperesi részvények átvételi árát megszabni, azt hangsúlyozva, hogy ez felel meg valóságos értéküknek, jóhiszeműen nem is vitathatja, hogy a kérdéses részvények értéke akkor valósággal a 9000 K-nak sokszorosa volt. Ezek szerint a felperes saját okirati nyilatkozata megcáfolja azt, hogy a megtámadott közgyűlési határozat az új részvényeket értékükön alul, tehát a régi részvényesek megkárosításával juttatta idegen kezére s így nincs elfogadható alap annak megállapítására, hogy a megtámadott határozat a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköznék. (Kúria 6118/ 1925.)
