Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

186 Alaptőkeemelésnél részvényesek jogai. A régi részvényesek egyetemétől elvont részvényeknek a belértéknél lényegesen alacsonyabb árban a P. takarékpénztár részére juttatása az alperes helyzetére tekintettel szükséges és gazdaságilag indokolt nem volt, az ily módon történt alaptőkefelemelés útján a régi részvényesek ok nélkül megkárosíttattak, a P. takarékpénztár pedig az ő rovásukra jogellenes előnyben részesült, amely eljárás ellenkezik a törvénynek (K. T. i63. §.) a részvényhez fűződő részvényesi vagyonérdekeltség védelmét célzó azzal a rendelkezésével, hogy minden részvényest a társasági vagyon aránylagos része illeti, és ellenkezik a jó erkölcsök által megszabott azzal a követelménnyel, amely másnak ok nélkül megkárosítását, viszont ezzel szemben másnak jogellenes előnyben részesítését kizárja. (Kúria 9341/ 1926.) Egyedileg meghatározott vállalati tárgy elidegenítése. Eldöntendő az a jogi kérdés, hogy az alperesi rt. közgyűlési határozathozattal elidegeníthette-e a Sz. gyógyszertár tulajdonjogát, s ehhez képest e gyógyszertár tulajdonjogának a Sz. gyógyszertár rt.-ra történt átruházását alapszabályaiban feltüntethette-e ? Igaz ugyan, hogy a bírói gyakorlatban kialakult jogi felfogás szerint az alapszabályilag kijelölt üzletkörnek ugyanezzel az üzletkörrel összefüggésbe hozható kiterjesztése, vagy kisebb mértékű szűkítése általában nem jelenti a társaság céljának lényeges módosítását és ezért az alapítási tervezetből átvett intézkedések ily irányban közgyűlési határozattal módosíthatók is a K. T. 179. §-ának sérelme nélkül ; az adott esetben azonban meg kellett fontolni azt, hogy az alapszabályoknak a tervezetből átvett intézkedése a cég egész üzletének teljes terjedelmében való folytatására irányuló cél keretében a Sz. gyógyszertár gyógyszerészeti üzletének folytatását — külön kiemelve — jelölte meg a társaság egyik céljaként, úgy hogy ezzel a nevezett gyógyszertár gyógyszerészeti üzletének folytatását a vállalat egyedileg meghatározott tárgyává és a rt.-nak a társaság egész tartamára kitűzött állandó céljává tette, amely lényeges jelentőségű alapszabályi intézkedés megváltoztatásának, nevezetesen a gyógyszertár tulajdonjoga elidegenítésének a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezésénél fogva helye nem lehet, ily jogi felfogás mellett pedig az az álláspont, hogy alperes a vállalat célját meg nem változtatta, mert alperesnek üzletkörébe tartozik, bármely más érdekkörébe eső üzlet létesítése, módjában áll tehát bármikor hasonló gyógyszerüzlet megszerzése, s annak folytatása nem helyt álló, mert új gyógyszertár megszerzése, s üzletének folytatása nemcsak hogy nem azonos egy egyedileg meghatározott gyógyszertár üzletének folytatásával, de mert a vállalat tárgya egy Budapesten közismert, i855. év óta fennálló reáljogú gyógyszertár folytatása, még feltűnő különbség is van annak vagy egy újonnan megszerzett más gyógyszertár üzletének folytatása között. (Bp. T. 3604/1928.) Alapítási tervezet célkitűzését részvényesek összessége módosíthatja, de életképtelen vállalat egészen más üzletkörre nem térhet át. A kir. ítélőtábla gyakorlata szerint a vállalat tárgyának az alapítási tervezetben meghatározott célon túlmenő kiterjesztése a részvényesek öszszességének egyhangú szavazata esetén a K, T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezése alá nem esik, mert a részvényeseknek az egész alaptőkét képviselő összessége az alapszerződés természetével bíró alapítási tervezet célkitűzése tekintetében is módosítást tehet.