Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

177 dosítása feletti határozathozatalt a közgyűlés az igazgatóság hatáskörébe utalta át. (Kúria 5397/1928.) Névre szóló részvény átruházásának korlátozása. Szavazati jog limitálása. Régi részvényesek jogai. Abban a kérdésben, hogy a névre szóló részvény szabad átruházhatósága az alapszabályok intézkedése által korlátozható-e, irányadó szempont az, hogy a korlátozás nem lehet oly terjedelmű, hogy a részvény forgalmát lehetetlenné tegye ; ellenben nincsen akadálya annak, hogy a részvényátruházás alapszabályszerűen bizonyos különleges, a részvénytársaság céljai által igazolt megszorításoknak vettessék alá. (Kúria 54237 1925.) Ötnél több szavazat nem gyakorolhatása. Nem ellenkezik a törvénnyel az alapszabályokban foglalt, a részvényesek szavazati jogát illető, felperes által támadott az az intézkedés sem, hogy öt szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat. Mert a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik a részvényesek szavazati joga terjedelmének az alapszabályok keretében való megállapítása. (Kúria 5423,1925.) Felvilágosításkérési jog terjedelme. Kétségtelen, hogy a részvényes a közgyűlés mérlegmegállapító határozatát a K. T. §-a alapján megtámadhatja, ha a jóváhagyott évi mérleg adatai helytelenek, illetőleg a mérleg összeállítása a törvény vagy az alapszabályoknak a törvénnyel nem ellentétes rendelkezésével ellenkezik. Ebből folyik, hogy a mérlegnek oly módon kell a vagyonállapotot feltüntető adatokat tartalmazni, hogy a fennebb megjelölt szempontokból az ellenőrzés lehetséges legyen. Ezen ellenőrzési jog gyakorlása ^ehetőségét pedig az adja meg, hogy a részvényes a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálásához szükséges adatok tekintetében az évi rendes közgyűlés tere és célja, valamint a tárgy természete által megszabott korlátok között a közgyűlésen a vezetőségtől felvilágosítást kérhessen és ezt a felvilágosítást a vezetőség abban a keretben, amelyben az által az üzleti érdek veszélyeztetve nincs, megadni is tartozik. (Kúria 4331; 1927.) Igazgatósági tagot mint részvényest megillető szavazati jog saját felmentvényénél. Nem alapos a felperesnek az alperesi társaság igazgatóság tagjai által a mérleg elfogadása és a felmentvény megadása tárgyában részint a saját részvényeik után, részint pedig más részvényesek meghatalmazása alapján leadott szavazatok érvénytelenségére felhozott panasza, mert a szavazati jog, mint a részvényesnek a közgyűlésen gyakorolható egyéni joga, csak annyiban korlátozható, amennyiben azt a törvény, illetve a K. T. 157J §-ának 9. pontja alapján az alapszabályok megengedik. Sem a törvényben, sem az alperesnek az alapszabályaiban nem fordul elő oly korlátozó jogszabály, amely a rt. igazgatóságának részvényes minőségében is érdekelt tagjait a részvényest megillető jogok gyakorlásától, különösen pedig a közgyűlési határozatok hozatalában vaió részvételtől elzárná, ezek szerint tehát az igazgatóság tagjainak a mérleg megállapításánál és a felmentvény megadásánál leadott szavazatai érvényesek. Ez alól a bírói gyakorlat csak abban az esetben tesz kivételt, ha valamelyik részvényes külön és kifejezetten a saját személyében van érdekelve, mint pl.: az általa a társaságba hozandó természetbeni betét elfogadása és értékelése kérdésében hozandó határozatnál, vagy ha az igazgatóság vagy felügyelő bizottság részére adandó fel12