Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

m mentvény kérdésénél azok összessége, vagy valamely tagja ellen hozatik fel súlyos visszaélésekre vonatkozó indokolt részletes tényállítás. (Bp. TSZJ, 34.38o/i92 1.) Igazgatóság és végrehajtó-bizottság díjazása közgyűlési hatáskör. Az alapszabályok az igazgatóság kebeléből kiküldendő végrehajtó bizottság és az egyes igazgatósági tagok külön díjazását az igazgatóság hatáskörébe utalta. Ez az alapszabályi rendelkezés az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően sérti a törvény kötelező rendelkezését, amelyből következőleg az igazgatóság díjazása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és a közgyűlés elhatározása alól el nem vonható (Kúria 7590/1928.) Közigazgatási hatóság kijelölési joga igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságra. A K. T. 179., 182. és 194. §-ai értelmében az igazgatóságot és a felügyelő-bizottságot, az előbbire nézve a törvény i83. §-ában meghatározott kivételtől eltekintve, a közgyűlés választja. Ez a szabály azonban nem zárja ki, hogy a közigazgatási hatóság egyes engedélyezésétől függő, avagy keletkezése körülményeinél fogva hasonló megítélés alá vonható rt. vállalatnál kiköthesse egy, esetleg több igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tag kijelölési jogát oly értelemben, hogy a közgyűlés az ekként kijelölt egyéneket választja meg. A fennebb kifejezettek szerint a törvény kötelező rendelkezését nem sérti a város törvényhalósága által a maga részére szerződésileg kikötött ezen kijelölési jognak az alapszabályokba történt felvétele, és ez az intézkedés nem áll ellentétben az alapszabályoknak a törvénnyel egyező azzal a rendelkezésével, hogy az igazgatóságot «és a felügyelőbizottságot a rt. közgyűlése választja, mert a kijelölt egyén nem a kijelölés által, hanem a rt. közgyűlése által való megválasztása alapján válik igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági taggá. (Kúria 457/1927.) E. H. 335. szám. Évi nyereség hovafordítása. Tartalék jogi természete. Az évi nyereség egy részének a jövő üzleti év számlájára való átvitelét rendelkező közgyűlési határozat megsemmisítendő abban az esetben, ha az alapszabályok úgy rendelkeznek, hogy az alapszabályszerű levonások után fennmaradó évi nyereség a tagok között felosztandó. Indokolás : Az alperes szövetkezet alapszabályainak rendelkezése értelmében az évi számadás szerint fennmaradó összeg az alapszabályszerű levonások után a tagok között felosztandó. Alapszabályszerű levonásnak tekintendő egyebek között a tartalékalap javára rendelt levonás is. Eldöntendő kérdés tehát a megtámadott közgyűlési határozat alapszabályszerű, avagy alapszabályellenes voltának megbírálásánál az, hogy az évi nyereség egy részének átvitele a jövő év üzleti számlájára tartalék-alkotásnak tekintendő-e, vagy sem ? A tartalék a tiszta nyereségnek a szövetkezetnél visszatartott része. Célja e tartaléknak az, hogy bizonyos előre nem látható eshetőségekre a szövetkezetnek egy bizonyos vagyon álljon rendelkezésére. De épen, mert csak bizonyos eshetőségekre tartatik vissza e vagyon, a szövetkezet alapszabályilag intézkedik abban a tekintetben is, hogy ez a tartalék melyik előre meghatározott eshetőségekre és milyen célra lesz fordítandó, amely alapszabályi intézkedéstől eltérni nem lehet. A tartalék eme jogi természetének és rendeltetésének szem előtt tartásából kétségtelen, hogy tartaléknak csupán az a vagyon tekintendő, amely a bizonyos célra szolgáló