Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

173 ha bizonyíttatnék, hogy felperes és jogtanácsosa nem szereztek tudomást az igazgatóság jelen volt többi tagjának és pedig április 26-án négy, szeptember 18-án három tagjának határozatáról, mert nem gazdasági jelentőségű oly határozatról van szó, amelynél a személyes tudás, tapasztalat és rábeszélőképesség fontos és elhatározó jelentőségű, hanem személyes élű, személyek elleni határozatról, amelynek tárgyalása kínos és kellemetlen. A közgyűlésen a 3 300 darab részvényből, amelyek az alaptőkét alkotják. 2.565 darab képviseltetett és ezek közül 1770 részvény alapján 1770 szavazat egyhangúan elfogadta az indítványt. Az alapszabályok 16. §-a értelmében : «a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén azon vélemény emelkedik határozat erejére, melyhez az elnök csatlakozik.» E rendelkezés folytán a határozat akkor is érvényes közgyűlési határozat volna, ha az összes nem képviselt részvényeket megillető 735 szavazatot és a felpereseket megillető 795 szavazatot az indítványt elvető szavazatnak számítjuk, mert igy is összesen csak i53o szavazat volna az 1770 leadott szavazat ellenében. Mindezen körülmények figyelembe vételével a kir. törvényszék azt a felperes által állított alaki hibát, hogy a közgyűlést megelőző igazgatósági ülés az igazgatósági tagok elmozdítására irányuló indítványt nem tárgyalta le szabályszerűen és nem bocsátotta szabályszerű szavazás alá, nem találta elegendő jogalapnak a közgyűlési határozat megsemmisítésére. (Bp. Tsz. A9616/1929.) Felszámolás alatti cégszövegváltozás megjelölése a közgyűlési meghívóban. A K. T. 10. §-nak szabálya szerint a felszámolásban levő és ebben az állapotában cégét megváltoztatott alperes rt.-nak bejegyzett cégszövegével megjelölése törvényszerű ugyan, mégis az adott esetben fennforgó különleges körülmények a kifejtendőkhöz képest nem tették mellőzhetővé a közgyűlési meghívóban annak feltűntetését, hogy annak a felszámolásban levő társaságnak részvényesei vannak közgyűlésre meghíva, amely üzletvitelét a köztudatba átment «L. bank rt.» cég alatt folytatta. E tekintetbe számba jön, hogy a felszámolás ideje alatt a cég megváltoztatásának szokatlanságához hozzájárult, hogy a »Budapesti v. rt. felszámolás alatt» cégre változtatott új cégszöveg teljesen eltér az előbbi cégtől, abból történt átváltoztatására semmi utalást nem tartalmaz és hogy a meghívó szerint a társasági üzlethelyiség is most máshol van, mint ahol az üzlet a cégiratok szerint eredetileg volt, ami mellett annak a nem vitás; tényállásnak figyelembevételével, hogy a részvények az új cégszöveget feltüntető részvényekre át nem cseréltettek, továbbá, hogy az alperes semmi intézkedést nem tett aziránt, hogy a társasági részvények árfolyama a tőzsdén az új cégszöveg megjelölésével jegyeztessék, hanem eltűrte, hogy a cég megváltoztatása ellenére a részvények a régi cégszöveg megnevezésével jegyeztessenek : annak felismeréséhez kell jutni, hogy a közgyűlést öszszehívó felszámolókat a hatáskörükbe tartozó ügyek ellátása körül a törvény alapján terhelő gondosság megkívánta volna, hogy a meghívóban felhívják a részvényesek figyelmét arra, hogy a forgalomban L. bank alatt ismeretes társaság tartja közgyűlését, mihezképest e kötelességszerű tájékoztatás szem elől tévesztése folytán nem tekinthető kizártnak, hogy a közgyűlésen az arról felvett jegyzőkönyv szerint nagy arányban nem képviselt részvények egy részének tulajdonosai azért nem jelentek meg a közgyűlésen, mert a fennebb érintett tájékoztatás hiányában nem tudták, hogy annál részvényeik alapján érdekelve vannak. Ehhez képest a részvényesek