Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

174 megtévesztésére alkalmas kérdéses meghívás törvényszerű és alapszabályszerű rendeltetésének meg nem felelt. (Kúria 7237/1928.) Igazgatósági tag elmozdítására irányuló javaslat a meghívóban megjelölendő. Az igazgatósági tagok elmozdításához eme tárgynak a meghívóban való közzététele szükséges. (Kúria 8/Í26/1915.) Elővételi jog korlátozására vonatkozó tárgysorozati pont. Oly nagyjelentőségű határozatra nézve, mint a részvényeseket megillető elővételi jog korlátozása, nem elégséges a meghívó tárgysorozatában ily megjelölés : «az alapszabályok 9. §-ának módosítása, illetőleg átszövegezése». (Bp. T. 9212/1921.) Felebbezésben jelhozott alaki támadás. A meghívónak és a közgyűlési jegyzőkönyvnek alaki hiányára alapított, de csak a felebbezésben felhozott támadás elkéselt. (Kúria 2170/92/4.) 178. §. Az alaptőke egy tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek a közgyűlés egybehívásút az ok és cél kijelölése mellett bármikor követelhetik. Ha e kívánságnak az összehívásra jogosított közeg 8 nap alatt meg nem felel, az érdekelt vagy érdekeltek kérelmére a közgyűlés összehívását az illetékes törvényszék eszközli. Amennyiben az alapszabályok a fentebb érintett jogot az alaptőke kisebb részének birtokához kötik, irányadóul az alapszabályok e részbeni határozatai szolgálnak. A közgyűlés csak összehívandó, nem megtartandó nyolc nap alatt. (Kúria 1897/1900.) A kereskedelmi törvény 178. §-a szerint az alaptőke egy tizedrészét képviselő részvényes a közgyűlés egybehívását, az ok és cél kijelölése mellett, bármikor kérheti, az ok és cél szükségessége előleges bírálat tárgyát nem képezheti, a közgyűlés hatáskörébe tartozván az a feletti elhatározás. (Kúria 889. szept. 29. io3/i.) Egytizednyi részvényesek joga nem korlátozható. Az alapszabályok a részvények egytizedét képviselő részvényeseknek a közgyűlés összehívására vonatkozó törvényes jogát nem korlátozhatják. (Bp. T. 9691/1921.) Egytizednyi részvényes egybehívási joga nem korlátolható. A K. T. 178. §-a minden korlátozás nélkül adja meg a jogot az alaptőke egytizedét képviselő részvényesnek, illetve részvényeseknek, hogy a közgyűlés összehívását bármikor kérhetik. Ez a jog korlátlan s alapszabály vagy közgyűlési határozat sem korlátozhatja, még oly módon sem, hogy az abból eredő költségeket minden esetben az egybehívó tartozzék fizetni. Ily alapszabálymódosítás is érvénytelen. (Bp. Tsz. 41/Í72/1919.) Közgyűlésösszehívás megtagadása miatt bírósághoz fordulás. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívását kérelmező részvényesek helyesen jártak el,