Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

172 kereskedelmi cégek jegyzékébe bevezetéstől függővé tevő rendelkezése ki nem zárja. (Kúria 297/1918.) Mikor nem elég a módosítandó §-ok számszerű megjelölése? A módosítandó §-ok számszerű megjelölése nem elegendő, ha fon­tosabb és nagyobb horderejű határozatról, pld. a részvényeseket megillető elővételi jog megszüntetéséről van szó. (Bp. T. 4823/1920., 8^74- és 9212/1921., 183/1922.) Meghívó szerint módosítandó §-ok helyett más §-ok módosítása. Ha a módosítandó alapszabályszakaszok a meghívóban meg vannak jelölve, más szakaszok nem módosíthatók. (Bp. T. 183/1922.) Tőkeemelés mértéket nem kell a meghívóban kitüntetni. A tervbe vett alaptőkeemelés mérvét nem kell a meghívóban kitűntetni. Ily esetben a felemelés az igazgatóság által javasoltnál nagyobb összegre is elhatározható. (Kúria 3960/1917.) «Felszámolás» tárgykitűzés mellett alaptőkeemelés tárgyalása. Alaptőkeemelés el nem határozható, ha a meghívóban csak «felszá­molás vagy új rt. alapítása» volt felemlítve. (Kúria 6369/1918.) Vezérigazgató jutalmazási javaslat meghívóban. A közgyűlésre kibocsátott meghívó 3-ik pontja szerint a közgyűlés tárgya : igazgatósági előterjesztés az alaptőke leszállítása s az alapszabá­lyok 5., 7., 8., 10. és 12. §§-nak módosítása tárgyában : nem volt tehát felvéve a közgyűlés tárgysorozatába az igazgatóságnak valamely más je­lentése. Ennek dacára a közgyűlés határozott az igazgatóság azon jelentése tárgyában is, mely szerint R. Sándor vezérigazgatónak, érdemei honorálá­sára 5oo,000,000 Kty folyósított, s ezt a jelentést tudomásul vette. A K. T. 177. §-a értelmében a közgyűlés érvényes határozatot csakis a meghívóban kijelölt tárgy felett hozhat, az igazgatóságnak ezen jelentése fele';t tehát a közgyűlés nem határozhatott. (Pécsi T. 513/1926.) Tárgysorozatba fel nem vett igazgatósági tag-elmozdításról határozás. Felperes kellő időben alaki ok miatt támadta meg az alperes társaság 1929. évi szeptember 3o-án tartott közgyűlésének azt a határozatát, mellyel T. E. és T. V. igazgatósági tagokat elmozdította. Ez alaki meg­támadási ok az, hogy a közgyűlés e tárgyát a közgyűlést előkészítő igaz­gatósági ülés nem vette fel a tárgysorozatba. A K. T. i83. §-ának 2. be­kezdése kimondja, hogy az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor el­mozdíthatja. E törvényes rendelkezés folytán a kir. törvényszék az igaz­gatósági tagok elmozdítását csak abban az esetben tekintené érvénytelennek, ha a határozat puccsszerűen, a részvényesek többségi akaratának kijátszásá­val vagy meghamisításával jött volna létre, erre azonban felperes semmi adatot sem hozott fel. Az 1929. évi április 26-án tartott igazgatósági ülés már egyszer szabályszerűen letárgyalta azt az indítványt, mely szerint a nevezett igazgatósági tagok elmozdítandók, de a bíróság megítélése szerint ily szabályszerű letárgyalás e kérdésben nem is szükséges. Nem vitás ugyan­is, hogy az igazgatóság többsége, amely önmagában is határozatképes, az indítványt magáévá tette. Nem vitás az sem, hogy felperes az 1929. évi április 26-án tartott igazgatósági ülésen jelen volt, jogtanácsosa pedig mindkét ülésen jelen volt. Ilyen körülmények között a kir. törvényszék még az esetben sem látott a közgyűlési határozatok megsemmisítésére alapot,

Next

/
Thumbnails
Contents