Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
171 »Alapszabályok módosításáé, megjelölés a meghívóban. Sem a K. T., sem a kérelmező rt. alapszabályai nem kívánják meg azt, hogy a közgyűlés tárgysorozatába felvett egyes ügyek a meghívóban részletesen fel legyenek tüntetve és hogy az alapszabályok részleges módosítása esetén a meghívóban a módosítandó szakaszok tüzetesen megjelöltessenek, elég, ha a kellően hirdetett napirend a közgyűlés tárgyaként «az alapszabályok módosítását ) jelöli meg, hacsak az alpszabálymódosítás valamely más fontosabb és a meghívóban nem jelzett határozatnak folyományát nem képezi, ez az eset azonban itt nem forog fenn, mert a társascég üzletkörének kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés is az alapszabálymódosítás keretébe tartozik. A részvényeseknek a meghívó tartalma alapján módjukban állott az alapszabálymódosítás részletei iránt a társaságnál közelebbi tájékozódást szerezni. (Bp. T. 35/1918.) Alapszabálymódosítási javaslat tüzetes megjelölésének mellőzése a tárgysorozatban. Lényeges rendelkezést tárgyazó alapszabályszakasz módosítása esetén nem elegendő, ha ez a tervbe vett módosítás a közgyűlés tárgysorozatában csak egész általánosságban, mint : «alapszabálymódosítás» vétetett fel. mégis a fent említett joggyakorlat csakis olyan esetekre vonatkoztatható, amelyekben semmi pozitív adat a részben fel nem merült, hogy a részvényesek figyelme a tervbe vett alapszabálymódosításnak a tárgysorozatba csak ily egész általánosságban való felvétele dacára is már valamely módon felhivatott a tekintetben, hogy micsoda módosítások céloztamak az alapszabályokon ? A részvényesek figyelme azonban felhívatott, ha a tárgysorozatba is felvett igazgatósági jelentés, melyben a tervbe vett alapszabálymódosítás elő van adva, a részvényeseknek nyomtatásban rendelkezésükre bocsáttatott. (Bp. T. 8474/1921.) Az alapszabálymódosítás esetében a meghívóban a célba vett módosítás irányán kívül a módosítás részleteit megjelölni nem kell. Az alperes rt. által megtartott rendes közgyűlésre vonatkozóan kibocsátott meghívóban az igazgatóság megválasztása s az alapszabályoknak az igazgatóság szervezetéről intézkedő §-a módosítása a közgyűlés tárgyaként kifejezetten meg van jelölve. A meg nem támadott perbeH tényállás szerint ez a közgyűlés az igazgatóság megválasztásával kapcsolatban az alapszabályok rendelkezését akként módosította, hogy az eddigi 4—7 igazgatóból s egy szintén a részvényesek közül választandó vezérigazgatóból álló igazgatóság tagjainak száma változatlan maradt s csal: a vezérigazgatói állás minősittetett át az igazgatóság egyik tagjának ügyvezetői jogosultsággal felruházása útján ügyvezető igazgatói állásra. Ez az átminősítés tárgyánál fogva magának a választásnak keretébe vonható olyan intézkedés, amely az igazgatóság megválasztását s az alapszabályok módosítását is felölelő közgyűlési meghívóban való külön feltüntetést nem igényelt, mert sem a törvény, sem az alapszabályok nem teszik kötelezővé azt, hogy az alapszabályok részleges módosítása esetében a közgyűlési meghívóban a célba vett módosítás irányának kétségtelen megjelölésén kívül a módosítás részletei is határozottan feltüntettessenek, annak pedig, hogy a közgyűlés az állala elhatározott alapszabálymódosítás folyományaként a vezérigazgatói állás helyébe szervezett ügyvezetői igazgatói állásnak választás útjáni betöltése iránt ugyanazon a közgyűlésen intézkedjék, nincs törvényszerű akadálya, mert ezt a K. T. 181. §-ának az alapszabálymódosításnak hatályát a
