Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

170 alatt mit kelljen érteni s hogy a közgyűlésen az alapszabálytervezetnek 3., 53., 8i. és 5o. §-aíban javasolt rendelkezések is, nevezetesen a vállalat tárgyának, a társaság üzletkörének kiterjesztése s az akkor alkalmazásban állott ügyész, főkönyvelő, és pénztárnok véglegesítése is tanácskozás és határozathozatal tárgyává fognak tétetni. Az 1908. évi február hó 9-én tartott rendes közgyűlésen, mely az alapszabályok módosítását elvben elhatározta és az alapszabálytervezet elkészítésére 1 i-es bizottságot küldött ki, túlnyomóan ugyanazok a részvényesek vettek részt, mint az 1908. évi március hó 2 5-én tartott rendkívüli közgyűlésen. A kiküldött 1 i-es bizottság az uj alapszabályok tervezetét elkészítvén, a Sz. J. II. r. felperes nyomdájában 35o példányban kinyomatott és 7—8 példány kivételével az érdeklődő részvényesek között kiosztatott. A közgyűlési meghívó a «Tiszavidék» cimű hetilapnak 1908. évi március hó 8-án, i5-én és 22-én megjelent számaiban közzététetett, az első kettőben azzal, hogy a kiküldött bizottság által kidolgozott alapszabályok tervezete a hó 18-ától kezdve a takarékpénztár irodahelyiségében megtekinthető, a március 22-iki számban pedig azzal, hogy a kiküldött bizottság által kidolgozott alapszabályok tervezete ezen a napon is egész nap átvehető. Ugyanezt két-három vasárnapon a községháza előtt szokásos módon szóval is közzétették. Az alapszabálytervezetet egyes részvényeseknek e közgyűlést megelőzően az intézeti szolga, vagy posta útján kézbesítették, mások a meghívásban foglaltakra tekintettel a közgyűlés előtt személyesen, vagy megbízott útján az alperes takarékpénztár helyiségében átvették a tervezet egy-egy példányát. Mindezek a tények nyilvánvalóvá teszik, hogy alperes rt. igazgatósága az alapszabályok módosítását a helyi viszonyok által követelt és szokásos nyilvánossággal kívánta tárgyaltatni s kétségtelen az is, hogy a tervezet nyomatott példányához minden érdeklődő részvényes könnyű szerrel hozzájuthatott : a tervezetnek minden egyes részvényes kezéhez kézbesítése pedig már a részvényesek egy részének írástudatlansága okából is céltalan lett volna s így egyrészt nincs semmi ok sem annak a feltételezésére, hogy az igazgatóság az alapszabály tervezetnek egyes intézkedéseit a nyilvánosság elől elvonni, a részvényesek előtt eltitkolni és a tervezetbe becsúsztatni óhajtotta volna, addig másrészt a tábla megállapítja, hogy az alapszabálymódosítás és a kinyomatott tervezet minden lényeges rendelkezéséről az összes érdeklődő részvényeseknek tudomásuk lehetett s kizártnak tartja azt a lehetőséget, hogy a részvényesek valamely csoportja azért nem jelent meg a közgyűlésen, mert nem volt tudomása arról, hogy a tervezet 3., 5o., 53., és 81. §-aiban javasolt rendelkezések is tárgyaltatni fognak. Ily körülmények között tehát a hozott határozatok érvényessége amiatt, mert az e §-okban foglalt tárgyak a tárgysozatban külön kitéve nem voltak, meg nem támadható. (Szegedi T.) M. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja a benne felhozott és felhívott indokok alapján és azért, mert sem a törvény, sem az alapszábolyak egyrészét módositot ta és mert a vállalat tárgyának, a társaság esetén a módosítandó szakaszok a meghívóban tüzetesen megjelöltessenek ; mert a régi és az új alapszabályoknak egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az alperes részvénytársaság a megtámadás tárgyát képező közgyűlésen nem egész terjedelmében új alapszabályokat fogadott el, hanem csak a korábbi alapszabályok egyrészét módosította és mert a vállalat tárgyának a társaság üzletkörének módosítására, kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés is az alapszabálymódosítás keretébe tartozik. (Kúria 42/19n.)