Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)
169 dasági Hetilapban öt nappal előbb közzéteendő meghívó útján történik, amelyben a közgyűlés ideje, helye és a napirend megjelölendő. A csatolt lappéldányban közzétett meghívó a szóban levő közgyűlés helyéül a Gaea bank rt. Budapesten, IV.. Királvi Pál-u. 9. sz. alatt levő tanácstermét jelölte meg és a csatolt eredeti közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a közgyűlést Budapesten, a meghívóban jelzett helyiségben tartották meg. Az ott megjelentek között a felperesek nincsenek megnevezve. Abból a tényből, hogy az alapszabályok a közgyűlések helyét nem határozzák meg, okszerüleg következtethető, hogy a közgyűléseket a társaság székhelyén kell megtartani, mert a székhely fogalmához tartozik, hogy az ügyvezetés összes teendői ezen a helyen intézendők és ez önként következő feltevésben belépett részvényesek nem kényszerülhetnek arra, hogy részvényesi jogaik gyakorlása végett a székhelyen kívül eső helyre utazzanak, hacsak az alapszabályok másként nem intézkednek. Az alapszabályoknak az az intézkedése pedig, amely szerint a közgyűlési meghívóban a közgyűlés helye megjelölendő, az igazgatóságnak idegen hely választására szabad kezet nem ad, mert helyesen úgy értelmezendő, hogy a közgyűlés helyiségét a részvényesek kellő tájékoztatása végett pontosan jelezni kell. (Bp. T. 6. P. 13590/192 4.) A perben vitás annak a jogkérdésnek az elbírálásánál, hogy a keresetben említett rendkívüli közgyűlésnek az igazgatóság által Budapestre történt összehívása folytán forog-e fenn szabálytalanság vagy sem, abból kell kiindulni, hogy az igazgatóság a törvény és az alapszabályok korlátai közt szabadon rendelkezik minden oly viszonylatban, amelyet a törvény vagy az alapszabályok más szerv hatáskörébe nem utalnak, vagy amely irányban közgyűlési határozat által kötve nincs. Ily esetékről azonban ezúttal szó nincs. Az alapszabályok abban a vonatkozásban, hogy a közgyűlések hol tartandók, csak annyit mondanak, hogy a meghívóban a közgyűlés helye megjelölendő. A törvény sem tartalmaz a közgyűlés megtartásának helye tekintetében dispositív szabályt. Ehhez képest az alperes rt.-nak igazgatósága — mint az alapszabályok értelmében a közgyűlések összehívására hivatott szerv — szabadon állapítja meg a mindenkori közgyűlés megtartásának helyét. E körüli rendelkezési jogkörének csak az a szempont szab határt, hogy az igazgatóságnak ebben az irányban való intézkedése nem érintheti a részvényesek ama törvényes joga gyakoroltatásának lehetőségét, hogy a közgyűlésen megjelenhessenek. Ebből folyólag nem hívható össze a közgyűlés oly helyre, ahol való megjelenésben a részvényeseket leküzdhetetlen nehézségek akadályozzák. Az adott esetben azonban a közgyűlésnek a rt. székhelyéről, Salgótarjánról is nagyobb nehézség nélkül megközelíthető Budapestre történt összehívásánál ily akadály fennforgását kizártnak kell tekinteni annyival inkább, mert a közgyűlésen, az arról felvett jegyzőkönyv szerint a részvényesek túlnyomó részben megjelentek, amely körülmény azt tanúsítja, hogy a részvényeseket a közgyűlésen való megjelenésben leküzdhetetlen nehézség nem gátolta. (Kúria 3863/1925.) « Alapszabálymódosítás» részletezésének mellőzése a tárgysorozatban. A vállalat tárgyának módosításáról, az üzletkör kiterjesztéséről és az állásvéglegesítés személyi vonatkozásáról vitatható, hogy szorosan az alapszabálymódosítás keretébe nem tartoznak s ekként ezeket a tárgyakat, hogy azok felett a közgyűlésen érvényes határozat hozható legyen, a meghívás tárgysorozatában külön ki kellett volna tüntetni. Mégis a fenforgó esetben a tábla nem látta fenforgónak azt az eshetőségét, hogy a részvényesek valamelyikének kétsége lehetett volna a felől, hogy az «alapszabálymódosítás»
