Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

165 is, hogy az igazgatóság felmentése felől határozat hozassék. (Kúria 494/I9IO.) Közgyűlési tárgyak tüzetes megjelölését kifüggesztés vagy közszemlére tétel nem pótolja. Az a felperesi támadás, hogy az alaptőke- és névértékfelemelési határozat kellő hirdetés hiánya okából semmis, annyiban alapos, hogy az ujabb bírói gyakorlat szerint a K. T. 177. §-a értelmében kötelezően kibocsátandó meghívónak különösen a fontosabb tárgyak tekintetében részletes, illetve kellő, a legfontosabb körülményekre kiterjedő tájékoztatást kell nyújtania és nem elegendő a meghívóban egy általános megjelölés s az arra való utalás, hogy a vonatkozó tájékoztatás a társaság helyiségében vagy az igazgatóságnál ki van függesztve vagy ott megtekinthetők. Már pedig a nem kifogásolt közgyűlési meghívóból az a fontos körülmény, hogy a részvények névértéke nem a szokásos befizetés útján, hanem a tartalékból, illetve helyesen a még csak az újonnan kibocsátandó részvények felárából befolyandó s így tartaléknak nem is tekinthető összegből fog felemeltetni, egyáltalán ki nem tűnik s így a közgyűlési meghívó hiányos, nem megfelelő. (Bp. T. 1640/1923.) Tárgymegjelölés módja. Cégbíróságtól tudomásul vett határozat is megtámadható. Felperesek azon az alapon támadták meg a közgyűlés határozatát, hogy mivel a közgyűlési meghívóban a tárgysorozat »Ingatlan szabadkézből való eladásának jóváhagyása« kitétellel volt megjelölve, a K. T, 177. §-ára való tekintettel a közgyűlés az összes társasági ingatlanok eladását jogszerűen nem hagyta jóvá. Kétségtelen ugyan, hogy valamely közgyűlési határozatnak peres úton való megtámadását nem gátolja az a körülmény, hogy a cégbíróság az előzetesen beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyvet tudamásul vette, azonban a fennforgó esetben felperesek keresetének nem lehetett helyet adni azért, mert a kir. törvényszék úgy találja, hogy a közgyűlési meghívónak a felperesek részéről megtámadott kitétele a K. T. 177. §-ának megfelelően jelölte meg a közgyűlési határozat tárgyát. Ugyanis annak eldöntésénél, hogy a tárgy megjelölése a K. T. 177. §-ának megfelelően történt-e, abból kell kiindulni, hogy helyes értelmezés és kellő jóakarat mellett, a részvényesek tisztában lehettek-e hogy a közgyűlésen miről lesz szó. Ezt a kiinduló pontot tartva szem előtt, nem lehet kétséges senki előtt, aki a szóban forgó meghívót olvasta, hogy a közgyűlés a társaság ingatlan javainak értékesítése iránt lesz hivatva határozni, sőt a meghívóból az értékesítés módját is megtudhatták. Nem változtat ezen az sem, hogy a közgyűlés tényleg nem egy, hanem több ingatlan értékesítését határozta el, mert az ingatlan szó nyelvtani értelme az összes nem ingó vagyon fogalmát átfogja, de különben is kellő jóakarattal felperesek a K-ott székelő alperesi társulattól könnyű szerrel felvilágosítást szerezhettek volna és esetleges kétségeiket eloszlathatták volna. (Kúria hh. 629/1911.) Közgyűlési meghívó közzétételi idejének számítása. Az alapszabályok rendelkezése így szól: »A közgyűlés egybehívására szolgáló hirdetmény a közgyűlés napját 8 nappal megelőzőleg a Budapesti Közlönyben egyszer közzéteendő.« Nem vitás, hogy a közgyűlés 1929. évi szeptember 3o-án tartatott meg és hogy annak meghívója a Budapesti Közlöny 1929. évi szeptember 22-iki 216. számában je-