Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

166 lent meg. A közgyűlés tehát kellő időben hivatott össze, mert a meghívó a közgyűlés napját 8 nappal megelőzőleg tétetett közzé. (Bp. Tsz. 4913o/ 1929. sz.) Hirdetmények közzététele. A K. T. 157. §-a nem írja elő, hogy a társaság hirdetményeinek közzétételére valamely hirlap névleg megjelöltessék, elég e tekintetben azt felvenni az alapszabályokba, hogy azok valamely helybeli lapban teendők közzé. (Kúria 899/1911.) A meghívóba nem csupán a 179. §. szerinti tárgyak veendők feU Hirdetés mellőzése alaki sérelem. A meghívó tartalma nyomán megállapított, meg nem támadott tényállás szerint a közgyűlési meghívás napirendje a vezérigazgató 5oo millió K jutalomban részesítésére nézve semmi vonatkozást nem foglal magában, ehhez képest e tárgy felett a közgyűlés a K. T. 177. §.-a értelmében érvényesen nem határozhatott. Ezzel szemben nem helytálló az alperesnek az az álláspontja, hogy csakis a törvény 179. §-ban felsorolt tárgyak veendők fel a meghívóba, mert ez ellenkezik a fennebb említett törvényhelynek azzal az általános rendelkezésével, hogy érvényes közgyűlési határozat csupán a meghívóban kijelölt tárgy felett hozható. A részvényes felperesek tehát keresetükkel a szóban levő közgyűlési határozatnak érvényességét a tárgy meghirdetésére megszabott alakszerűség mellőzése miatt a K. T. 17/i. §-ának második bekezdése alapján jogosan támadják meg. (Kúria 6761/1926.) Közzétételre szolgáló lap megszűnése. Ha az alapszabályok szerint a hirdetmény vagy a cím szerint megjelölt helyi lapban, vagy az ugyanígy megjelölt pénzügyi szaklapban volt közzéteendő, a helyi lap azonban azon a néven megszűnt : nem elegendő az ennek helyébe lépett, bár némileg hasonló nevű, de más városban megjelenő helyi lapban történt közzététel. (Kúria 332Ö/i923.) Meghívókézbesítés bizonyítási módja. Körözés. Alaptalanul hivatkoznak a felperesek arra, hogy a közgyűlési meghívó kézbesítésének időpontjára nézve csak írásbeli bizonyíték fogadható el. Ezt sem a törvény, sem az alapszabály nem írja elő, a fellebbezési bíróság tehát B. Márton tanúnak a bíróság előtt tett vallomása alapján jogsza-* bálysértés nélkül állapította meg a meghívó körözésének időpontját. A tagoknak a közgyűlés helyéről, idejéről és tárgyáról nem a meghívónak alapszabályszerű kézbesítése, hanem puszta körözése útján való értesítése tekintetében tizennyolc éven át követett gyakorlat sikeresen meg nem támadható. (Kúria 4662/1921.) Hirdetés időköze. Az, hogy az eredetileg kellő időben közzétett hirdetménynek utólagosan, változatlan tárgysorozat mellett, egy nappal későbbi közgyűlési határnapra történt helyesbítését tartalmazó második hirdetménytől a tényleg megtartott közgyűlés napjáig nem telt le az alapszabályszerű időköz, nem lényeges szabálytalanság. Mert az ilyen helyesbítés nem veszélyezteti a hirdetési időközre vonatkozó alapszabályintézkedésnek azt a célját, hogy a részvényesek a tárgysorozathoz való hozzászólásra és szavazati joguk biztosítására kellően előkészülhessenek, — ha nincs kimutatva, hogy az első hirdet-