Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

151 Felszólalási, indítványozási, szavazati jog korlátozása. A tanácskozás rendje. Felperes az alperes pénzintézeti közgyűlési határozatainak megsemmisítését a K. T. 17[\. §-a alapján azért kéri, mert szerinte indítványozási és szavazati jogától törvény-, illetve alapszabályellenesen elüttetett, holott e jogok, mint részvényest, megilletik. Nem vitás az, hogy felperes részvényes, vitás ellenben az, hogy a közgyűlés alkalmával felperes indítványozási és szavazójoggal birt-e, vagy sem, s ez a perben eldöntendő kérdés. A K. T. 157. §-ának 9. pontja a részvényesek szavazati jogának és mikénti gyakorlásának a módját a rt. alapszabályainak a megállapítási körébe utalja, s arra bízza az idézett §<. 8. pontja a közgyűlési tárgyalási rendjének és a határozatok hozatala módjának a megállapítását is. Az alperesi alapszabályok szavazati joggal bírónak azon részvényeseket mondja, akik a közgyűlést megelőzően három hóval, a részvénykönyvbe bevezetve vannak és részvényeiket az ott meghatározott időben és helyen letétbe helyezték. A tanácskozásban való részvételre nézve pedig az ilyen részvényesnek enged minden tárgyhoz kétszeri hozzászólási jogot. Minthogy pedig felperes részvényeit az alapszabályokban írt helyen és időben nem tette le, felperest a közgyűlésen nemcsak szavazati, de még indítványozási jog sem illette meg, s ekként a közgyűlési határozatok azon alapon, hogy felperestől a közgyűlés elnöke a szót megvonta s indítványait tárgyalásra nem bocsátotta, a K. T. 174. §-a alapján felperes részéről meg nem támadhatók. Az indítványozási és szavazati jog gyakorlásának szempontjából közömbös az, hogy felperes részvényeit épp alperes vétette bűnügyi zárlat alá és részvényei jelenleg is a büntető bíróságnál vannak, mert az érintett jog gyakorlásánál nem az igazgatósági tagoknak a részvények hollétéről való tudomása, hanem az a tény a döntő, hogy a részvények az alapszabályban írt helyen és időben valóban letétettek-e, vagy sem. (Kol. Tsz. 14.663/909.) A kolozsvári kir. tábla : Az elsőbíróság ítéletét, indokaiból is, azért is helybenhagyja, mert a felperesnek módjában állott a büntető-bíróságnál kérni, hogy részvényei, miután azok bűnügyi zárlat alatt vannak, részvényesi jogának gyakorlása végett — az alapszabályoknak megfelelőleg — a közgyűlésre bemutattassanak, amint ez a korábbi közgyűlésen történt, ezt azonban nem tette. (128/910.) M. kir. Kúria : A másodbíróság ítéletét helybenhagyja az elsőbíróság ítéletéből felhozott indokokból és azért, mert nem állapítható meg, hogy az alperesnek jogellenes eljárása szolgáltatott volna okot arra, hogy a felperes az alapszabályokban a részvények előzetes letételére vonatkozóan foglalt rendelkezésnek eleget nem tehetett, (öo/igii.) Szavazati jog korlátozása érdekeltség miatt. Alperes társaságnak keresetében megjelölt közgyűlési jegyzőkönyvéből megállapítható az, hogy a megtámadott közgyűlési határozathozatalnál 2 85 részvényes szavazott, de megállapítható az is, hogy ezek közül 118 részvény a b. polgári kaszinóé volt, amelynek a megtámadott közgyűlési határozat szerint az alperes társaság az ingatlanát eladta. Kétségtelen az, hogy a b. polgári kaszinó — miután az alperes társasággal általa megkötni szándékolt ügyletről van szó — a megtámadott határozat hozatalánál érdekelt volt, de kétségtelen és a dolog természetéből folyik az a jogszabály is, hogy egy részvényes nem szavazhat jogszerűen oly kérdés eldöntésénél, amelyben ő érdekelt, s amennyiben ennek ellenére mégis szavazott, a határozat megtámadása esetén szavazata az érvényes szavazatokból